Rendkívüli sietség: már augusztus 11-én új köztársasági elnökünk lehet

A Bujdosó Andrea frakcióvezető által jegyzett napirend-kiegészítési indítvány célja, hogy a rendkívüli parlamenti ülésen megszülessen a döntés az államfő személyéről.

Ha a képviselők kedden megszavazzák az új elnököt, az új államfő augusztus 19-én hivatalba is léphet. Ez alkotmányos és protokolláris szempontból is kiemelten fontos, hiszen így az augusztus 20-i nemzeti ünnepen már az új köztársasági elnök képviselheti az államot és adhatja át a hivatalos állami kitüntetéseket.

Miért kell ilyen gyorsan új elnököt választani?

A rendkívüli sietség oka az Alaptörvény nemrégiben elfogadott tizenhetedik módosítása, amelyet a korábbi államfő, Sulyok Tamás július közepén írt alá, ezzel egy időben pedig megszűnt a mandátuma.

Az Alaptörvény szerint a pozíció megüresedésétől számított harminc napon belül az Országgyűlésnek kötelező megválasztania az utódot. Mivel a végső jogi határidő augusztus 19-én járna le, a szavazási folyamatot legkésőbb augusztus 18-án meg kellene kezdeni.

Az átmeneti időszakban az államfői jogköröket Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. 

A most megválasztandó államfő jogállása rendhagyó lesz: az új szabályozás értelmében mandátuma nem a klasszikus 5 évre szól, hanem az új Alkotmány hatálybalépéséig tart, de legfeljebb öt éves időtartamra korlátozódik.

Ki lehet az új köztársasági elnök?

Bár a parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt és Magyar Péter miniszterelnök még nem nevezte meg a hivatalos, végleges jelöltet, a sajtóhírek és a miniszterelnöki konzultációk alapján már körvonalazódnak a lehetséges forgatókönyvek:

• Baka András: a legfrissebb információk szerint a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke az egyik legesélyesebb szakmai jelölt. A Magyar Nemzet értesülései alapján Magyar Péter személyesen is egyeztetett a neves jogásszal, és a tárgyalások komoly irányt vettek. Baka jelölése a jogállamisági és szakmai alapok helyreállítását szimbolizálhatná.

• Közéleti és szakmai jelöltek: a miniszterelnök korábban társadalmi konzultációt indított, és több elismert konszenzusos jelölt neve is felmerült. Polgár Judit sakknagymester neve volt az első hivatalos felvetés, ám ő végül nem vállalta a felkérést. A sajtóban és a szakmai diskurzusokban emellett olyan nevek is keringenek alternatívaként, mint Romsics Ignác történész vagy Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

• Közvetlen elnökválasztás kérdése: Magyar Péter korábban hangsúlyozta, hogy támogatná a közvetlen államfőválasztást, ahol a polgárok szavazhatnak. Mivel azonban a jelenlegi közjogi helyzetben a választást a parlamentnek kell lebonyolítania a szűk határidő miatt, augusztus 11-én még biztosan a parlamenti képviselők döntenek a Tisza Párt által javasolt konszenzusos vagy szakmai jelöltről.