Sulyok Tamás aláírta az alkotmánymódosítást, az új köztársasági elnököt az Országgyűlés választja

Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania - ismertette Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán, miután Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását.

Magyar Péter úgy fogalmazott, Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek.

Sulyok Tamás ma délután kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság mindenekelőtt és alapvetően a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Mint írta,

Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve. Ennek egyik –alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.

Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.

- Az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein - fogalmazott Sulyok.

Hangsúlyozta: Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – a jogi lehetőségeim és lelkiismeretem meggyőződése szerint, alapos mérlegelés után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Aláhúzta: Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.

Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.

Köztársasági elnöki beiktatásomkor arra tettem ígéretet, hogy a megértést és meghallgatást fogom biztosítani a gyanakvás helyett, a tiszteletet a gyalázkodás helyett. Erre is bátorítottam akkor és erre bátorítok ma is minden magyar embert.

Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes - írta a köztársasági elnök.