Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A Magyar Honvédség megrendeléseire ipart lehet építeni
HírekA magyar honvédséget olyan állapotba kell hozni, hogy az ország szükség esetén képes legyen megvédeni magát, a haderőfejlesztés "nem úszható meg, nem bliccelhető el" - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Hungarian Business Leaders Forum 24. pénzügyi csúcstalálkozóján tartott előadásában kiemelte: ez a folyamat elindult, és kiterjed a védelmi iparra, a fegyverzetfejlesztésre, a humánerőforrás és az infrastruktúra területére is.
Szólt arról is: Magyarország teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy GDP-jének két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.
A tárcavezető értékelése szerint Magyarország stabil alapokon áll, még akkor is, ha a világban "tektonikus mozgások" vannak.
Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a szomszédságunkban egy 21. századi típusú "rémes öldöklés" folyik, amely meghatározza a "körülményeinket". A háború kezelése és a kirobbanását követő gazdasági, politikai döntések alapvetően változtatták meg az európai erőviszonyokat, gazdasági pozíciókat - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott:
katonai értelemben "olyan háborút vívunk, mi, a Nyugat", amelyben "nyugati pénzből, nyugati fegyverekkel, nyugati lőszerekkel az ukránok harcolnak".
Sem a fegyverrendszerek, sem a lőszer- és egyéb utánpótlás nem álltak stratégiai értelemben készen ahhoz, hogy egy "végtelennek tűnő háborút vívhassunk"
- tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy a magyar álláspont változatlan az orosz-ukrán háborúról: azonnali tűzszünetre és béketárgyalások megkezdésére van szükség. Magyarország továbbra sem küld fegyvert Ukrajnába,
ezen állásponton semmilyen nyomásra nem fog változtatni.
A gázai övezetben dúló háborúról szólva azt mondta, ez a konfliktus is aggodalomra ad okot, és ennek a háborúnak a kockázata sem kisebb a nemzetközi stabilitást tekintve.
A magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatban a honvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet:
az elmúlt évtizedekben "elhanyagoltuk azt a lehetőséget", hogy bármely országot érhet támadás, és a NATO - amely a nemzeti hadseregek felajánlásából működő szervezet - biztonsági garanciái nem értelmezhetők a haderő fejlesztése nélkül.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, a haderőfejlesztésben több program már lezárult, jelezve, minden fegyvernemben nagy előrelépések történtek. Elsőként a légvédelmet emelték magas szintre, "minőségi generációváltás" történik ezen a területen - tette hozzá.
Második lépésként a nehézdandár felépítését jelölte meg, ami NATO-elvárás is. Magyarország ígéretet tett arra - fűzte hozzá -, hogy 2028-ra komoly szárazföldi páncélos erőt hoz létre.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf harmadik fő feladatként ezen eszközök rendszerbe állítását említette.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy természetesen szükség van olyan emberekre, akik a különböző fegyvernemekben használatos modern, nagy értékű, NATO-kompatibilis eszközöket működtetni, használni tudják.
Kitért arra, hogy több toborzókampány indult, amelyek megállapítása szerint sikeresnek mondhatók.
Folyamatos a katonákat kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése is. A laktanyákról sokaknak "középkori" elképzelései vannak, ma már azonban a legtöbb ilyen létesítmény a "diákszálló ++" kategóriába tartozik
- jegyezte meg.
A miniszter szólt a kormány azon szándékáról, hogy a haderő fejlesztése a védelmi iparon keresztül összekapcsolódjon a gazdaság fejlesztésével.
A Magyar Honvédség megrendeléseire ipart lehet építeni
- jelentette ki, hozzátéve, a védelmi ipar kiépítésében nagyon fontos nemzetgazdasági potenciál is van; a saját igényeken túl ez az iparág exportra is termelhet.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy magyar vállalkozásokat is bevonjanak a védelmi ipari fejlesztésekbe.
