Szigorodó átláthatóság és új kötelezettségek a közbeszerzésekben – mit hoz a Kbt. friss módosítása?

Bekerül a Kbt-be az átlátható gazdasági szereplő fogalma.

Ez alatt olyan gazdasági szereplőt kell érteni, akinek tényleges tulajdonosa az ajánlatkérő által megismerhető és amely a tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja. Ezen új fogalom kapcsán a kizáró okok is némileg módosulásra kerülnek, ugyanis nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek. Ez részben eddig is szerepelt a kizáró okok között, de a módosulást követően már az új fogalomra fog visszahivatkozni a Kbt.

Az indoklás alapján ez tartalmi vizsgálatot is fog eredményezni az ajánlatkérő oldalán, ugyanis nem lesz az elegendő, hogy a tényleges tulajdonosra vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozatot ismeri csak meg, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy a tulajdonosi és irányítási viszonyok a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek.

Ennek érdekében pedig az ajánlatkérő a bírálat során bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplőktől, valamint a szerződés teljesítése során is biztosítania kell az ajánlattevőnek a tulajdonosi-ellenőrzési viszonyaival kapcsolatos átláthatóságot.

A módosítás a kivételek körében is némi változást hoz, nagyobb felelősséget telepít az ajánlatkérőkre, hogy jogszerűen kerüljenek alkalmazásra a kivételi körök.

Ugyanis azon kivételi kör esetén, amikor a mellőzést az ország alapvető biztonsági érdekei vagy különleges biztonsági intézkedések indokolják, az országgyűlési bizottság a korábbi felmentés helyett az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról fog dönteni. Ez a módosítás a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben is megfelelően megjelenik.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan is lesznek módosulások. A módosítás az összeférhetetlenségi vélelmet kiterjeszti az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tényleges tulajdonosára és ezen tényleges tulajdonosok hozzátartozóira is. Az összeférhetetlen személyek kapcsán a módosítást megelőzően az szerepelt, hogy a felsorolt személyeken kívül azok egy háztartásban élő hozzátartozói is összeférhetetlenek. Ez most akként módosul, hogy kikerül a Kbt-ből, hogy a hozzátartozóknak egy háztartásban kell élniük a felsorolt személyekkel. Így szélesebb körben zárja ki a törvény a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét

– hangsúlyozta Dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szenior ügyvédje.

A módosítások hatályba lépését követően az ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokat az EKR publikus felületén előzetes regisztráció nélkül elérhetővé kell tennie. Ez alól a Kbt-ben biztosított kivételes esetek, valamint a csak az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjai képeznek kivételt.

A jövőben az ajánlatkérőknek az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződések esetén az EKR-ben közzé kell tenniük 12 havonta az adott időszakban teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírását, a teljesített kifizetések összegét és a szerződéstől eltérő teljesítés esetén az erre vonatkozó információkat.

Ezt mindazon szerződések esetén meg kell tegye az ajánlatkérő, amelyek a módosítások hatályba lépésekor még nem zárultak le. A jogalkotó azt várja ettől, hogy ez a gyakorlatban növelni fogja az átláthatóságot és segíteni fogja mind az ajánlatkérői, mind a külső ellenőrzési mechanizmusok érvényesülését.

A koncessziók kapcsán is lesznek módosulások.

Az elfogadott törvényjavaslat alapján az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárás előkészítése során írásban köteles dokumentálni és a közbeszerzési dokumentumokban közzétenni az előzetes piacfelmérés és piaci konzultáció eredményeit, a kockázatok felmérésére vonatkozó érétkelését, a koncessziós jogosult befektetésének megtérülésére vonatkozó számításokat és a verseny biztosítása érdekében megtett intézkedéseket. Ezen további adatok pedig azon elvárások ellenőrzését segítik, hogy a nyertes ajánlattevő tényleges működési kockázatot visel és hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszióra vonatkozó befektetési és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni.

További módosulás, hogy ha a koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, akkor az eljárás eredménytelen, kivéve ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. Az összegzésben ismertetnie kell az ajánlatkérőnek ezen vizsgálata eredményét, ha az eljárást eredményessé nyilvánítja.

A Kbt. kiegészül azzal, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan korrupcióellenes feltételeket is meghatározhat.

Korrupcióellenes feltételnek minősül az átláthatóságot, az elszámolhatóságot és az integritást erősítő követelmény. A Kbt. a jövőben példálózó jelleggel felsorol ilyen korrupcióellenes feltételeket. Ugyanakkor ezen feltételeket csak a szerződés tárgyához kapcsolódóan, azzal arányosan lehet meghatározni, ezzel is biztosítva, hogy ne jelentsen indokolatlan terhet a gazdasági szereplők számára.

A korrupcióellenes hozzáállást erősíti továbbá az is, hogy a jövőben az ajánlatkérőnek elő kell írnia szerződési feltételként, hogy az ajánlattevő követes együttműködni a korrupciós (hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás) és versenykorlátozó bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.

A jogorvoslati rendszer hatékonyságát is igyekszik erősíteni a módosítás, így az Integritás Hatóság általános jogkört kap a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére és így az már nem csak az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre korlátozódik. Sőt, ha az Integritás Hatóság kezdeményezi a hivatalbóli eljárást, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást és nem mérlegel mint más hivatalbóli kezdeményezők esetén.

A Kbt. kiegészül azzal, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a bírság kiszabásának indokoltsága és annak mértéke esetén az eset összes körülményeit kell figyelembe vennie, valamint az ajánlatkérővel szerződő gazdasági szereplő jogsértésért való felelősségének megállapítása esetén a gazdasági szereplőnek a jogsértés kapcsán kifejtett magatartását.

Vagyis az arányosság elvét a közbeszerzési jogsértések megállapítása során is alkalmazni kell és nem csak a bírság mértéke tekintetében.

A Közbeszerzési Döntőbizottságnak pedig az általa alkalmazott, bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről közleményt kell kiadnia. Ezen módosítás célja, hogy elősegítse a közbeszerzési jogorvoslatok eredményeképp megállapított bírságok kiszabása egységes elvek mentén történjen, valamint kiszámíthatóbbá váljon a KDB szankcionálási gyakorlata.

A jogorvoslati döntések kiszámíthatósága és egységes elvek mentén történő meghozatala érdekében a jövőben már nem csak a Közbeszerzési Hatóság mellett működő Tanács tajainak egyharmada lesz jogosult összkollégiumi állásfoglás közzétételét kezdeményezni, hanem a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosult bármely személy vagy szervezet, valamint a közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet is.

A jövőben nem csak a Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak kell vagyonnyilatkozatot tennie, amelyhez csatolni kellett a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát, hanem a Hatóság elnökének, elnökségi tagjainak, a KDB elnökének és elnökségi tagjainak is, amelyhez szintén csatolni kell a velük közös háztartásban lő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is. Ezt 2027. január 31-ig kell megtenniük.