Taposóaknákkal teli hazánk útja az euró felé: íme a súlyos örökség, ami miatt az ötből csak egy feltételt teljesítünk

Az euróbevezetéshez szükséges öt feltétel közül még csak egyet teljesít Magyarország, noha 22 éve beszélünk az euróbevezetésről. A fenntartható csatlakozás egyik legnagyobb problémája az alacsony termelékenység, ami versenyképtelen helyzetbe hozta a magyar gazdaságot, mindez meglátszódik a lassú növekedésen és a kevés beruházáson.A költségvetési hiány leszorítását akadályozza az Orbán-kabinet által bevezetett szja-mentességi kör kibővítése is – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Monetáris Politikai, valamint Európai Uniós Szakosztályának szakmai fórumán.

A legnagyobb félelem: az infláció megugrása a belépés után

Straub Roland, az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikáért felelős főigazgatója kiemelte, hogy az alacsony infláció, a csökkenő államadósság, a költségvetési hiány és a hosszú távú kamatszint leszorítása önmagában nem elegendő a sikeres euróövezeti csatlakozáshoz. Az, hogy valóban tartósan felkészült-e egy ország az euró bevezetésére, a megfelelő intézményi átalakításokon, a kormányzati tevékenység javításán is múlik. A magyar export 60 százaléka euróövezeti országokkal zajlik, és a magyar gazdaság is jelentős konvergenciát mutatott az euróövezeti országokhoz, bár ez az utóbbi években lelassult. Az euróbevezetéskor előfordulhat az infláció megugrása, de a horvát és a bolgár példákon látható, hogy ezek egyszeri hatások, és a gazdaság egyes szektoraira, nem a gazdaság egészére voltak jellemzőek, az euró támogatottsága pedig jelentősen emelkedett az euróövezethez csatlakozó közép-kelet-európai országokban.

Magyarországon messze kiemelkedő az euróbevezetés támogatottsága, a bevezetésnek több előnye ismert:

- védettség a külső sokkokkal szemben,

- exportot segíti, az árfolyamkilengéseket kiiktatja

- hozzáférés az integrált pénzpiacokhoz,

- devizakockázat nélküli euró-hitelfelvétel,

- közös piaci infrastruktúrához hozzáférés,

- szorosabb integráció az euróövezeti termelési láncokba,

- gyorsabb reálkonvergencia.

Az alacsony termelékenység a fő gát

Égert Balázs, az OECD vezető közgazdásza szerint az euróbevezetés szempontjából kockázat, hogy a hazai termelékenység alacsonyabb szintje aggasztó. Mindez versenyképességi problémát jelenthet, főleg amikor a bérek gyorsabbak emelkednek, mint a termelékenység javulásának tempója. Ennek jó példája Görögország, ahol jelentős belső leértékelődés zajlott az euróbevezetés után.

A vállalatok közötti versenyhelyzet csökkent hazánkban, részben az állami beavatkozás miatt, ennek következtében kevesebb beruházás érkezett.

A hazai kkv-k munkatermelékenységi szintje jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól hitelfelvételi és adminisztratív okokból is. Kockázat az oktatás szintjének romlása, amit a PISA-tesztek eredményein is látni lehet, ezen a területen nagyon lassan lehet csak mérhető eredményeket elérni. Kiutat jelenthet a felnőttképzés, a készségszintek emelése, a készségek illesztése a munkakörökhöz.

Az eurócsatlakozás után csökkennek a kamatszintek, és berobban a hitelezés, ami szintén kockázatot hordoz. A hitelezési boom nehezen akadályozható meg, de nem robbant ki válságot – ezt mutatják az eddigi példák.

Hátrahagyott taposóaknák

Úgy kell csatlakozni, hogy ne legyen állandó megszorítás belőle – mondta Palócz Éva, a Kopint vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Mint mondta, jelenleg teljesítjük a maastrichti-feltételek közül az inflációra vonatkozó előírást, ezért az árrésstopot már ki lehetett volna vezetni az élelmiszerárak csökkenése miatt.

A költségvetési hiány 7,5 százalék, ami nagyon magas, ugyanakkor óvatos tervezéssel jött létre az idei módosított költségvetés, tehát van esély, hogy év végére akár kisebb is lehet a hiány. Idén az első négy hónapban 2000 milliárdos pluszkiadásra került sor a választások miatt, ez a jövő évet már nem terheli, és 2027-ben a túlárazások megszűntetése és az uniós pénzek beérkezése miatt is csökken a hiány. Az államadósságmutató is szép lassan mérséklődik, de a legnagyobb baj az alacsony növekedési tempó, amit a beruházások zuhanása is okoz. Mindenképp a növekedés és a beruházások beindítására kell törekedni, ami a monetáris és a fiskális politika összmunkáját igényli.

Nem lehet kiigazításokra építeni

A másik kihívás olyan fiskális politika és adópolitika kialakítása, amely nem állandó kiigazításokra alapul. A különadók kedvezmények kérdése és az önkormányzat és az állam kapcsolatának rendezése is ide tartozik. Az Orbán-kormány egy jókora taposóaknát hagyott hátra az szja-mentességgel, ami főleg a kétgyerekes anyák életre szóló szja-mentességére vonatkozik. Emellett a családi adókedvezmény kiszélesítése és a családi pótlék megduplázásának ígérete is hatalmas kiadás. A jól és a rosszabbul kereső anyák esetében a szja-mentesség növeli a különbségeket, miközben nagy terhet jelent a költségvetésnek. A növekedési képesség és a jogállamiság, illetve az intézményi működés között van összefüggés, ami szintén növekedési tartalékot jelent. Még nem sikerült elérni egy hosszú, alacsony inflációs szakaszt, ami horgonyozná az inflációs várakozásokat, és befolyásolná a béremelési igényeket. A 3 éves bérmegállapodás elvileg 14 százalékos minimálbér-emelést ír elő, bár ez makrogazdasági feltételekhez kötött. Az alacsony infláció miatt mindenképp új megállapodást kell kötni, a 14 százalék ugyanis 2 százalék alatti inflációs ráta mellett nyilvánvalóan tarthatatlan.

Az infláció szempontjából kockázatot jelent, hogy a mostani alacsony ráta egy egyszeri hatás eredménye, leginkább az erősebb árfolyam és kisebb részben a magas bázis hatása.