Az euró nem csodaszer! - így tartja Varga Mihály főtanácsadója
ElemzésekA jelenlegi magyar növekedési modell kifutott, és miután az euró bevezetése önmagában nem csodaszer, így nem hoz megváltást a közös uniós pénz bevezetése – mutatott rá Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadója a GKI 2030 konferenciáján.
A pénzügyi szakember, aki korábban az MNB alelnöke volt kiemelte, hogy bár Magyarország gazdasági fejlettsége a világ országainak háromnegyedénél kedvezőbb, a globális strukturális változások közepette a további előrelépéshez nem a közös valuta bevezetésére, hanem valódi versenyképességi fordulatra van szükség.
Véget ért az olcsó munkaerő korszaka
Virág Barnabás szerint az elmúlt évek gazdasági növekedésének elmaradása nem a véletlen műve vagy egy szerencsétlen időszak következménye. Sokkal inkább arról van szó, hogy a korábbi növekedési modellünk – amely a külföldi tőke beáramlására és az olcsó munkaerőre épült – végleg kimerült. A jövőben már nem lehet arra alapozni a versenyképességet, hogy a magyar munkavállalóknak keveset kell fizetni. Ha egy vállalat jól akar teljesíteni a piacon, akkor a mennyiség helyett a minőségi termékekre és szolgáltatásokra kell helyeznie a hangsúlyt.
A közepes fejlettség csapdája
Magyarország jelenleg a világ mintegy 110 közepes fejlettségű országa közül a jobbak közé tartozik, ám a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy innen a legnehezebb a feljebb lépés. Ebből a csoportból eddig csak nagyon kevés államnak sikerült áttörnie a falat, és csatlakoznia a nagyjából 40 igazán fejlett ország közé. A továbblépés kulcsa az új technológiák integrálásában rejlik. Ha egy gazdaság nem lép időben, gyorsan alulmaradhat a globális versenyben. Intő példaként szolgálnak a német autóipari vállalatok, amelyek a megkésett strukturális váltás miatt most komoly nehézségekkel küzdenek a kínai versenytársakkal szemben.
Humántőke-válság: egészségügy és oktatás
A versenyképességi fordulat elérését jelenleg súlyos strukturális és humán tényezők is hátráltatják:
- Rossz egészségi állapot: a magyar lakosság egészségügyi helyzete kritikus. A betegségek és egészségi problémák miatti kiesések olyan mértékűek, mintha a hazai foglalkoztatottság évente nagyjából 110 ezer fővel lenne alacsonyabb.
- Romló oktatási mutatók: a munkaerő minőségét a romló alapképességek is veszélyeztetik, amit a legutóbbi PISA-jelentés adatai is egyértelműen megerősítenek.
Az elnöki főtanácsadó szavai alapján egyértelmű, hogy az euró bevezetése nem csodaszer. Valódi és fenntartható gazdasági felzárkózást csak az oktatás, az egészségügy és a technológiai hatékonyság radikális megújításával lehet elérni.