Nem elég átmenni a maastrichti vizsgán, az euróhoz tartós felzárkózás is kell
Magyar euróAz euró magyarországi bevezetése uniós kötelezettség, a kérdés a megfelelő időzítés és a felkészülés minősége. A Magyar Közgazdasági Társaság panelbeszélgetésén a szakértők egyetértettek abban, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése szükséges, de önmagában nem elég.
Az euró bevezetése nem csupán gazdasági, hanem a stabilitásról és a közös jövőről szóló kérdés is – jelentette ki Straub Roland, az Európai Központi Bank monetáris politikáért felelős főigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság panelbeszélgetésén. A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott eseményen szakmai szempontból vizsgálták, mikor és hogyan szolgálhatja leginkább Magyarország hosszú távú érdekeit az eurócsatlakozás.
Straub emlékeztetett arra, hogy az országoknak teljesíteniük kell a maastrichti kritériumokat:
az inflációra, az államháztartási hiányra és adósságra, az árfolyam-stabilitásra, valamint a hosszú távú kamatokra vonatkozó előírásokat.
Ezek teljesítése önmagában nem garantálja a sikeres csatlakozást.
Straub szerint legalább ilyen fontos a megfelelő intézményi háttér, a gondos előkészítés és a lakosság bizalma.
A közép- és kelet-európai országok – köztük Magyarország – az elmúlt évtizedekben érdemi előrehaladást értek el a reálkonvergencia terén, 2019 óta azonban a folyamat lelassult.
Az átállás áremelő hatása a rendelkezésre álló tapasztalatok szerint mérsékelt. Horvátországban az euró bevezetése átlagosan 0,4 százalékkal emelte a fogyasztói árakat.
A horvát lakosság tájékozottsága magas volt: 88 százalékuk jól informáltnak érezte magát, 61 százalékuk pedig zökkenőmentesnek ítélte az átállást. Az euró kapcsán hangsúlyozta, hogy a világ második legfontosabb nemzetközi tartalékvalutája. Bevezetése megszünteti a devizakockázatot, csökkenti a tranzakciós költségeket, és hozzáférést biztosít a közös európai fizetési infrastruktúrához.
Termelékenység és alkalmazkodási képesség
Égert Balázs, az OECD senior közgazdásza reálgazdasági feltételekre hívta fel a figyelmet.
Az euró bevezetése után megszűnik a nominális árfolyam mint alkalmazkodási eszköz.
Ezt követően a gazdaságnak a bérek, a foglalkoztatás vagy a termelékenységnövekedés révén kell alkalmazkodnia.
A legkedvezőbb eset, ha a termelékenység növekedése összhangban van a reálbér-emelkedéssel.
Magyarországon a termelékenység-növekedés hosszú ideje gyenge. Égert kiemelte a verseny csökkenését több ágazatban, valamint a kis- és középvállalatok jelentős termelékenységi lemaradását a nagyvállalatokhoz képest. A humántőke helyzete is kihívást jelent: a PISA-eredmények romlása hosszú távon negatívan hathat a növekedési kilátásokra.
A növekedés hiánya a legnagyobb gond
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország a maastrichti inflációs kritériumok közül jól áll az infláció terén. Hozzátette azonban, hogy nem szabad elbizakodni: a mutató várhatóan az év vége felé kicsit emelkedni fog, és a tartós teljesítéshez meg kell őrizni a jelenlegi kedvező pályát.
Külön kiemelte az árrésstop mielőbbi kivezetésének szükségességét, amit szerinte már a nyáron meg kellett volna tenni, mivel az élelmiszerárak csökkennek.
A költségvetési helyzet kapcsán Palócz a 2026-os 7,5 százalékos idei hiánycélt említette. Hangsúlyozta, hogy a tervezet kifejezetten konzervatív, biztonsági jellegű: ha a kormány nem használja fel a tartalékokat, a hiány ennél alacsonyabb is lehet.
A legfőbb probléma ugyanakkor a gazdasági növekedés hiánya: 2022 óta a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, a beruházások pedig több éve csökkennek.
Növekedés hiányában a költségvetési egyenleg tartós javítása is nehezebb. Hozzátette: szükség van az adórendszer torzulásainak rendezésére, az állam és az önkormányzatok közötti forráselosztás tisztázására, valamint az állami kiadások szerkezetének felülvizsgálatára.
Külön említette a kétgyermekes anyák SZJA-mentességét, amelyet hosszú távú költségvetési kockázatnak tartott. Az intézményi környezet javítását is növekedési tartaléknak nevezte.