Nem elég átmenni a maastrichti vizsgán, az euróhoz tartós felzárkózás is kell

Az euró bevezetése nem csupán gazdasági, hanem a stabilitásról és a közös jövőről szóló kérdés is – jelentette ki Takáts Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Globális Pénzügyi Rendszerek Bizottságának főtitkár-helyettese, a Budapesti Corvinus Egyetem rector emeritusa, az MKT Monetáris Politikai Szakosztályának elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság panelbeszélgetésén. A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott eseményen szakmai szempontból vizsgálták, mikor és hogyan szolgálhatja leginkább Magyarország hosszú távú érdekeit az eurócsatlakozás.

Straub Roland, az Európai Központi Bank monetáris politikáért felelős főigazgatója előadásában emlékeztetett arra, hogy

az országoknak teljesíteniük kell a maastrichti kritériumokat:

az inflációra, az államháztartási hiányra és adósságra, az árfolyam-stabilitásra, valamint a hosszú távú kamatokra vonatkozó előírásokat.

Ezek teljesítése önmagában nem garantálja a sikeres csatlakozást.

Straub szerint legalább ilyen fontos a megfelelő intézményi háttér, a gondos előkészítés és a lakosság bizalma.

A közép- és kelet-európai országok – köztük Magyarország – az elmúlt évtizedekben érdemi előrehaladást értek el a reálkonvergencia terén, 2019 óta azonban a folyamat lelassult.

Az átállás áremelő hatása a rendelkezésre álló tapasztalatok szerint mérsékelt. Horvátországban az euró bevezetése átlagosan 0,4 százalékkal emelte a fogyasztói árakat.

A horvát lakosság tájékozottsága magas volt: 88 százalékuk jól informáltnak érezte magát, 61 százalékuk pedig zökkenőmentesnek ítélte az átállást. Az euró kapcsán hangsúlyozta, hogy a világ második legfontosabb nemzetközi tartalékvalutája. Bevezetése megszünteti a devizakockázatot, csökkenti a tranzakciós költségeket, és hozzáférést biztosít a közös európai fizetési infrastruktúrához.

Termelékenység és alkalmazkodási képesség

Égert Balázs, az OECD senior közgazdásza reálgazdasági feltételekre hívta fel a figyelmet.

Az euró bevezetése után megszűnik a nominális árfolyam mint alkalmazkodási eszköz.

Ezt követően a gazdaságnak a bérek, a foglalkoztatás vagy a termelékenységnövekedés révén kell alkalmazkodnia.

A legkedvezőbb eset, ha a termelékenység növekedése összhangban van a reálbér-emelkedéssel.

Magyarországon a termelékenység-növekedés hosszú ideje gyenge. Égert kiemelte a verseny csökkenését több ágazatban, valamint a kis- és középvállalatok jelentős termelékenységi lemaradását a nagyvállalatokhoz képest. A humántőke helyzete is kihívást jelent: a PISA-eredmények romlása hosszú távon negatívan hathat a növekedési kilátásokra.

A növekedés hiánya a legnagyobb gond

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország a maastrichti inflációs kritériumok közül jól áll az infláció terén. Hozzátette azonban, hogy nem szabad elbizakodni: a mutató várhatóan az év vége felé kicsit emelkedni fog, és a tartós teljesítéshez meg kell őrizni a jelenlegi kedvező pályát.

Külön kiemelte az árrésstop mielőbbi kivezetésének szükségességét, amit szerinte már a nyáron meg kellett volna tenni, mivel az élelmiszerárak csökkennek.

A költségvetési helyzet kapcsán Palócz a 2026-os 7,5 százalékos idei hiánycélt említette. Hangsúlyozta, hogy a tervezet kifejezetten konzervatív, biztonsági jellegű: ha a kormány nem használja fel a tartalékokat, a hiány ennél alacsonyabb is lehet.

A legfőbb probléma ugyanakkor a gazdasági növekedés hiánya: 2022 óta a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, a beruházások pedig több éve csökkennek.

Növekedés hiányában a költségvetési egyenleg tartós javítása is nehezebb. Hozzátette: szükség van az adórendszer torzulásainak rendezésére, az állam és az önkormányzatok közötti forráselosztás tisztázására, valamint az állami kiadások szerkezetének felülvizsgálatára.

Külön említette a kétgyermekes anyák SZJA-mentességét, amelyet hosszú távú költségvetési kockázatnak tartott. Az intézményi környezet javítását is növekedési tartaléknak nevezte.