Terjed az AI a reklámokban, de a fogyasztók továbbra is bizalmatlanok

Több világmárka AI-kampánya váltott ki komoly kritikát, miközben más cégek már inkább háttérfolyamatokra és a márka következetességének megőrzésére használják a technológiát. A Bentley Egyetem és a Gallup felmérése után a Reuters Institute hat országra kiterjedő kutatása is azt mutatja: a fogyasztók többsége negatívan ítéli meg a hirdetésekben megjelenő MI használatát. A felmérésben a válaszadóknak mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy komfortosan fogadná a teljes egészében mesterséges intelligencia által készített híreket. Ha emberi közreműködés is megjelent a folyamatban, az elfogadottság jelentősen emelkedett, a teljesen ember által készített híreknél pedig már 62 százalék volt. A kutatás nem Magyarországot és nem reklámokat vizsgált, ezért az eredménye nem vetíthető át közvetlenül a hazai vásárlókra, arra azonban jól rámutat, hogy a közönség másként ítéli meg a háttérben segítő és a teljes tartalomkészítést átvevőt.

Hasonló különbség látszik az Ipsos amerikai kutatásában is. Nagyjából négyből három válaszadó inkább emberekre bízná a hírek és szórakoztató tartalmak elkészítését, a marketing- és művészeti tartalmaknál pedig körülbelül kétharmaduk részesítette előnyben az emberi alkotót az AI-jal szemben. Mindeközben Magyarországon még viszonylag alacsony szintről indul az AI vállalati használata. Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben a magyar vállalkozások 7,4 százaléka alkalmazott mesterségesintelligencia-technológiát, míg az uniós átlag 13,9 százalék volt. Vagyis éppen most jöhet az az időszak, amikor egyre több hazai cég kezdi beépíteni az AI-t a napi működésébe. A probléma nem feltétlenül az, hogy a közönség minden esetben felismeri-e, mi készült mesterséges intelligenciával, hanem az, hogy a hasonló utasításokból könnyen hasonló eredmények születnek.

A világmárkák is belefutottak látványos AI-hibákba

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy még a legnagyobb márkák sem találták meg elsőre az AI megfelelő helyét a kommunikációban. A McDonald’s holland leányvállalata 2025 decemberében teljes egészében generatív AI-val készült karácsonyi reklámot tett közzé. A videót az online kritikák után három nappal később eltávolították.A Guess 2025-ben AI-generált modelleket szerepeltetett egy, a Vogue-ban megjelent hirdetésében. A kampány komoly vitát indított arról, milyen hatással lehetnek a mesterséges modellek a kreatív iparágakra és a valódi modellek munkájára. A Coca-Cola 2024-ben, majd 2025-ben is generatív AI segítségével készítette el karácsonyi kampányának egy részét. Mindkét alkalommal jelentős kritika érte a reklámokat a közösségi médiában; a 2025-ös kampány kapcsán már bojkottfelhívások is megjelentek.\
A zeneiparban közben a The Velvet Sundown nevű, mesterséges intelligenciával létrehozott zenei projekt mutatta meg, milyen gyorsan elmosódhat a határ valós és generált tartalom között. A formáció a figyelem csúcsán mintegy 1,4 millió havi Spotify-hallgatót ért el.Ezzel párhuzamosan egyre több márka kezd kommunikációs értéket építeni éppen az emberi eredetre. Az Aerie például 2026-ban kiterjesztette régóta követett, retusálásellenes irányelvét, és vállalta, hogy reklámjaiban nem használ AI-generált embereket vagy testeket. Hasonló folyamat figyelhető meg a könyvpiacon is. Az amerikai Authors Guild 2025-ben indította el „Human Authored” minősítését, amellyel az írók jelezhetik, hogy művük szövegét ember írta. A programot 2026-ban már valamennyi, az Egyesült Államokban megjelenő könyv szerzője előtt megnyitották.