Új emlékérmét bocsátott ki a jegybank - képek

Neumann János, a világ egyik leghíresebb magyar matematikusa 1903. december 28-án született Budapesten. Közel három évtizedes munkássága alatt számos tudományágat gazdagított felfedezéseivel, a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is korszakalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta a ma ismert informatika alapjait.

Korán megmutatkozó tehetségét a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejlesztették tovább tanárai. A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt a korszak jelentős tudósaitól tanulhatott külföldön, amely későbbi nagysikerű pályáját megalapozta. Matematikusi doktori címet 1926-ban szerzett. Egy évvel később a berlini egyetem magántanáraként tanított, majd az 1930-as évektől – kivételesen fiatalon – az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, később professzora lett. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, ami számos tudományos kitüntetést és magasrangú állami megbízást hozott számára. Az 1940-es években lefektette a számítógép működési elveit, és részt vett az EDVAC, az első belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép építésében. Az 50-es évek elejére megépítette az általa elképzelt architektúrára épülő, már modern számítógépnek tekinthető IAS computert, amely számos későbbi számítógép előképeként vonult be az informatikatörténetbe. A digitális számítógépek tervezésénél a Neumann-elvek (teljesen elektronikus számítógép; kettes számrendszer, aritmetikai egység és központi vezérlőegység alkalmazása; belső program- és adattárolás) bevezetése korszakváltást hozott a tudományos életben és a mindennapokban. A rengeteg munka, valamint daganatos betegsége legyengítette szervezetét és 1957-ben elhunyt.

Az MNB „Neumann János” megnevezéssel 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki, tisztelegve a világhírű matematikus születésének 120. évfordulója, valamint tudományos munkássága előtt.

Az 1968-ban alapított Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tematikai közreműködésével készült emlékérme előoldali kompozíciója, az egyre kisebb, szabályos ötszögeket örvényszerűen megjelenítő plasztikai ábrázolás Neumann János önmagát reprodukálni képes automatikus gépének ötletére tesz utalást. Az ábrázolás alatt a „TÜRELEM · RUGALMASSÁG · ÉRTELEM” felirat olvasható, amely a nemzetközileg elismert matematikusnak az 1950-es években a fejlődéssel kapcsolatosan megfogalmazott gondolataira utal, miszerint „a fejlődés ellen nincs gyógymód”, a kihívásoknak való megfelelést, a változáshoz való alkalmazkodást elősegítheti ez a három emberi tulajdonság. Az előoldalon találhatók továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei: az oldal szélén fent a „MAGYARORSZÁG”, lent a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, a központi ábrázolás fölött balra a „2023” verési évszám, jobbra a „BP.” verdejel. A tervező Pelcz Balázs szobrászművész mesterjegye a központi motívum bal alsó sarkában látható.

A Neumann János emlékérme előlapja

Az emlékérme hátoldalán Neumann János portréja található, amely egy 1940-es évekbeli fotó alapján készült és alkotóereje teljében láttatja a világhírű tudóst. A portrétól balra és jobbra a világhírű magyar matematikus születési és halálozási évére utaló „1903” és „1957” évszámok olvashatóak. A hátoldal alsó részén Neumann kézjegye, alatta a „NEUMANN JÁNOS” felirat látható.

A Neumann János emlékérme hátlapja

A színesfém emlékérme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 14 gramm, mérete 28,43 x 28,43 mm, széle sima. Összesen 11 ezer darab emlékérme készíthető, amelyből 6 ezer darab tükörfényes (proof), 5 ezer darab selyemfényes (BU) kivitelben.