Orbán Balázs: Európának katonailag is meg kell védenie magát

A visegrádi országok és Németország közötti együttműködés jövőbeli lehetőségeivel foglalkozó konferencián Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Stratégiai Intézetének vezetője emlékeztett arra, hogy az Elysée-szerződés (német-francia bilaterális keretszerződés, 1963) fontos üzenete, hogy két ország kapcsolatában a kommunikáció fenntartása a leglényegesebb. Kiemelte:

Manapság Közép-Európában a diplomáciai kommunikáció fenntartása felértékelődött.

A közép-európai együttműködés szervezeti kerete elsősorban a V4, és Németország is közép-európai országgá vált az egyesüléssel. Berlin az árucsere forgalmat tekintve a V4-ek terén kétszer akkora befolyással rendelkezik, mint Franciaország - húzta alá Prőhle Gergely.

Az igazgató a rendszerváltás előtti közép-európai együttműködés egyik történelmi letéteményesének nevezte Habsburg Ottót, aki mindent megtett annak érdekében, hogy együtt csatlakozzanak a közép-európai országok az EU-hoz.

A közép-európaiság olyan kultúrtörténeti narratíva, amelynek elválaszthatatlan része Németország – hangsúlyozta Prőhle Gergely, hozzátéve: ennek tudatában másként jelennek meg az aktuálpolitikai ellentétek is, minden fél érzi a felelősségét a régió iránt.

Mint mondta, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója olyan külpolitikai stratégia alapjait írta le, amely segít megérteni, hogy ennek a tízmilliós országnak voltaképp milyen szándékai vannak, célja, hogy a tágabb nemzetközi környezetben ezeket a szándékokat pontosan megértsék, még akkor is, ha nem értünk mindenben egyet.

Orbán Balázs országgyűlési képviselő Márai Sándort idézve kiemelte, hogy Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn Közép-Európában, nem elégedhetünk meg a középszerrel.

Mint mondta, szeretnénk, hogy a körülöttünk zajló események nyertesei lehessünk.

Véleménye szerint jelenleg a világpolitika szerkezetének átrendeződése zajlik, mert annak három tartópillére meginogni látszik.

Az egyik pillér, hogy a világgazdaság súlypontját a nyugati államok adták.

Másrészt az intézményi oszlopokat a nyugati mintára alakították 1945 után.

Harmadrészt 1990 után, a Szovjetunió összeomlása után az Egyesült Államok egy neoliberális gazdasági modellel egyeduralkodó lett, ennek a terjesztését tűzte ki maga elé, ezzel próbálták a békét fenntartani a világban.

Ezek a pillérek nem stabilak: a neoliberális eszmerendszer meggyengült, több tucat autoriternek tartott államnak ad el fegyvert az USA. A gazdasági verseny a nyugati és nem nyugati világ között kiegyenlítődik, visszatér egy egyensúlyi állapot.

Hangsúlyozta: 1990 -ben a nyugati világ adta a gazdasági erő 50 százalékát, idén a 30 százalékot, e térvesztés több területen is látható:

• az energiahordozók és ritkafémek terén is rosszabbul állunk, márpedig minden ipari forradalom olcsó energia következményeként következhet be.
• demográfia terén a nyugat vesztésre áll,
• technológia terén fej-fej mellett halad több ország a Nyugattal
• a katonai erő tekintetében azonban a Nyugat fölénye továbbra is kimagasló

Emlékezett arra, hogy Henry Kissinger Konrad Adenauerről azt mondta, hogy az alázat és az erőt össze tudta egyeztetni a stratégiai gondolkodásban. Értette, hogy nem a különbségekre kell koncentrálni, hanem arra, amelyekben egyetértünk.

Nyugat-Európa mást gondol a bevándorlásról, a gyermekvédelemről, de nem hagyhatjuk, hogy ezek legyenek a fő diskurzus elemek, azokat a pontokat kell megtalálni, ahol a kölcsönös együttműködés van

- tette hozzá.

Kiemelte: Európát kettéosztja egy geopolitikai kérdés: a vitával azt tehetjük, hogy nyugvópontra juttatjuk, berendezkedhetünk egy ideológiai háborúra, vagy levehetjük a vitás kérdéseket a napirendről.

- Nem szabad felesleges vitákba energiát ölni, inkább az együttműködési területekre kell koncentrálni - fogalmazott.

Külön-külön egyik közép-európai ország sem erős ahhoz, hogy ilyen javaslatokat megfogalmazzon, de a V4 együttesen már sikerülhet. Közösen véve az EU GDP-jében a nyolcadik helyen állnak.

Ilyen javaslat lehet például, hogy ne vegyük el az európai országok kulturális identitását, mert Európa ereje a sokféleségben rejlik.

- Fel kell hagyni azzal, hogy Brüsszelből irányítsanak minket, és a sokféleségben széthúzást lássanak.

- Folytatni kellene az EU bővítését, újra vonzóvá kellene tenni az EU-t, hogy minél többen akarjanak csatlakozni. Nem lehet elvenni az önálló külpolitika lehetőségét, rugalmas keretrendszerben.

- Európának képesnek kell lenni megvédeni magát az orosz fenyegetéssel szemben is, ezért növelni kell a védelmi kiadásokat, meg kel erősíteni az európai gyártókapacitásokat.

- Európa versenyképességét javítani kell, amihez olcsó energiára lenne szükség. Az energetikai együttműködést nem lehet hirtelen megszüntetni, lassan, fokozatosan lehet csak leválni az orosz energiáról.

- Meg kell őrizni a keresztény értékrendet Európában, ami nem egy divatos térítő program, hanem egy jobb, biztonságosabb és igazságosabb Európát jelent

Kiemelte, hogy egy erős Németország, jó német-francia kapcsolatok, és a német-közép-európai civakodás félretétele is fontos a régió számára.

Knut Abraham, CDU-s képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja, korábbi diplomata előadásában leszögezte: Habsburg Ottó is abban hitt, hogy nem európai embert kell kreálni, hanem magyarként, szlovénként, osztrákként is lehet valaki európai. Kiemelte:

Berlinben ma két fő téma uralja a politikát: az orosz invázió Ukrajna ellen, az energiareform megvalósítása. Igazi korszakváltásról beszélnek: a klasszikus kelet-politikától búcsút vesznek, amelyet a közeledés jellemzett. Ez nyilvánul meg Ukrajna támogatásában.

Az EU megerősítése világtörténetileg katasztrofális eredményhez vezetett, hogy dominálni akartuk Európát, nemzeti érdekekből erősíthetjük meg Európát - tette hozzá.

Kiemelte: Németország túl nagy ahhoz, hogy Közép-Európa része legyen, csak részben tekinthető közép-európainak, de fontosnak nevezte, hogy részt vesz a Három Tenger Kezdeményezésben, továbbá a Bukaresti Kilencek tagja.

- Németországnak ma már a legerősebb gazdasági partnere Kína, de a közép-európai kérdésekben aktívabb szerepet játszhatnának, akár a Balkánon is, amihez barátokra van szükségük - fogalmazott a képviselő.

Európa otthon kezdődik, és nem Brüsszelben

- emelte ki Ján Figel, volt szlovák miniszter emelte ki. Az egykori uniós biztos és különmegbízott figyelmeztetett arra, hogy a 20. század két világháborúja és a hidegháború is a kontinensünkről indult ki, és közel állunk egy újabb világégés eszkalálódásához.

Közép-Európa megosztottsága pedig végső soron az integráció kudarcát jelentené – tette hozzá.

A változatos regionális együttműködési formákban rejlő, a kedvezőtlen gazdasági-politikai folyamatokat legalább részben ellensúlyozó lehetőségeket taglalta előadásában Łukasz Lewkowicz.

A lublini Közép-európai Intézet vezető elemzője a Visegrádi Együttműködés mellett a Három Tenger Kezdeményezés és a weimari háromszög országai által tervezett és kivitelezett infrastrukturális beruházások pozitívumait emelte ki, de kulcsfontosságúnak nevezte a német szerepvállalást is, amit szerinte a térség politikai téren is igényelne, regionális szinten ez egészítheti ki a transzatlanti elkötelezettséget.

A konferenciának otthont adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Deli Gergely pedig arról beszélt, hogy a visegrádi országok közös múltja, kulturális identitása olyan összetartozás-tudat alapja, amely állandó párbeszédre és együttes stratégiai gondolkodásra ösztönöz.

Úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági-politikai válság közepette minden korábbinál nagyobb szükségünk van a diskurzusra, a pozitív üzenetek megfogalmazásához pedig elengedhetetlen meghallgatni Németországot, a térség meghatározó szereplőjét.