Így fogadták az elemzők a friss kiskereskedelmi adatokat

A kedvező júliusi kiskereskedelmi adat jó alapot nyújthat a gazdasági növekedésnek. Amennyiben a forgalom alakulása így marad, az a vártnál jobb bővülési ütemet hozhat, amiben viszont biztos, hogy a fogyasztás továbbra is fő húzóerő lesz. Idén a reálbérek növekedése biztosan tovább tudja támogatni a növekedést, és erre jövőre is van esély.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző véleménye: 

Ma reggel tette közzé a KSH a júliusi kiskereskedelmi adatokat, az első meghatározóbb mutatót arról, hogyan startolt a fogyasztás a harmadik negyedévben. Az adat – a júniusival ellentétben – pozitív meglepetést hozott. A kiskereskedelem naptárhatással igazított éves volumenindexe 4,9 százalékos növekedést mutatott, meghaladva a mi 3,9 százalékos várakozásunkat és a 4 százalékos elemzői konszenzust is. Az év első hét hónapjában 4,5 százalékos volt a bővülés, júniushoz képest pedig 1 százalékkal ugrott meg a forgalom volumene. 

Ami a részletes bontás illeti, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 8,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legfrissebb adatok összhangban vannak a jövedelmek emelkedésével, illetve a fogyasztás élénkülésével. A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott javulása, illetve a vártnál gyorsabb dezinflációból fakadó jelentősebb reálbérnövekedés megjelenik a boltok forgalmában is. Összességében így az adat beleillik a kiskereskedelmi eladások 2024 eleje óta mutatkozó javuló trendjébe. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben mutatkozó folyamatos bővülés szintén pozitív jel a háztartások költekezési kedvének általános alakulása szempontjából.

Érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás, illetve a valószínűleg ezzel kapcsolatba hozható megtörése a fogyasztói bizalom korábbi javulásának nyomot hagyott-e a kiskereskedelmi adatokon, azaz visszafogottabb költéseket látunk-e a nyolcadik hónapra vonatkozó statisztikában.

Összességében azonban a nagy kép változatlan. Az adatok összhangban vannak azzal az alapvárakozással, miszerint a háztartások fogyasztása jelenti az idei évi GDP növekedés legfontosabb hajtóerejét. A növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válására inkább 2027-től számíthatunk.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdász véleménye: 

Kellemes meglepetést okozott a júliusi kiskereskedelmi adat: havi alapon 1,0, míg éves bázison 4,9 százalékkal növekedett a forgalom, ami mindenképpen meghaladja a várakozásaimat. A meglepetést két tényezőre vezetném vissza: a nem-élelmiszerboltok forgalmának 6,5 és az üzemanyag-forgalom 8,1 százalékos bővülésére. Az élelmiszerboltok forgalmának volumene mindössze 2,2 százalékkal nőtt, ám itt nem is lehet nagyon nagy növekedést várni, hiszen az élelmiszerfogyasztás kevésbé változó, sokkal többet enni akkor sem fogunk, ha jóval több a pénzünk, esetleg a jobb minőségű termékeket részesítjük előnyben.

A kiskereskedelmi forgalom bővülésében továbbra is jelentős szerepe van a reálbérek érdemi növekedésének, amiben a béremelkedés mellett a családi adókedvezmények év eleji emelése, a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentessége és a kiemelkedően alacsony inflációs környezet (a júliusi pénzromlás mindössze 1,2 százalék volt) is szerepet játszik. Meglepő ugyanakkor, hogy az év eleji laza fiskális politika hatásának kifutása nem fogja vissza a forgalmat – ebben elsősorban a kedvezőbb konjunktúraérzetnek lehet szerepe.

Az egyik meglepetést okozó tényező tehát az üzemanyagok forgalma volt, ami az elmúlt hónapokban már nem először mutatott jelentős növekedést, bár júniusban éppen stagnálás volt jellemző. A júliusi növekedésben szerepe lehetett a turizmusnak, illetve annak is, hogy az üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest alacsonyabban alakultak, így jobban megérte hazánkban tankolni.

Az, hogy a nem-élelmiszerboltok forgalma kedvezően alakul, nem szokatlan: ha nő a forgalom, ez tud a legnagyobb húzóerő lenni, viszont ha visszaesés van, akkor ezen boltokban fogják vissza a háztartások leginkább a fogyasztásukat. Ezen belül két üzletcsoportnál volt visszaesés – a használtcikk-üzleteknél: itt 4,1 százalék volt a csökkenés mértéke, ami szintén arra utal, hogy a háztartások inkább a jobb minőségű termékeket keresték. A másik üzletcsoport a könyv, újság, papírárué, ahol 1,9 százalék volt a mérséklődés – ez rámutat a megszűnő nyomtatott lapok hatására, illetve arra, hogy a kereslet egyre inkább az online térbe kerül át. A legnagyobb növekedést az illatszereknél (11,8 százalék), a gyógyszereknél, gyógyászati termékeknél (7,2 százalék), illetve a csomagküldő és internetes boltoknál (8,9 százalék) mérték. Ez utóbbi ismét rámutat a kiskereskedelem szerkezeti átalakulására, az online kereskedelem előretörésére – és ezen a piacon fontos lenne a hazai szereplők térnyerése.