A tavalyi átlagos hozamszinttől is elmarad az idei a befektetési célú ingatlanvásárlásoknál

Az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglaló szerint a koronavírus-járvány tavaly jelentős hatással volt a lakáspiacra, ami erre az évre is áthúzódott; visszaesett a turizmus, kevesebb belföldi munkavállaló és tanuló keresett kiadó lakást, csökkentek a bérleti díjak. Ezek a tényezők mérsékelték a befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlanokkal elérhető hozamokat.

A kiadási célú lakásvásárlásnál a hozam két tényezőből tevődik össze, a bérleti díjból és a lakásárak növekedéséből.

A korábbi években az utóbbi biztosította az ingatlanok jelentős jövedelmezőségét. Tavaly ugyanakkor a drágulás mértéke jelentősen csökkent, bár még így is 3 százalékkal nőtt éves szinten 2021 első negyedévére.

A közvetlen ingatlanbefektetések hozamának másik összetevője a bérleti díjból elérhető jövedelem. A KSH lakbérindexe szerint országosan az előző év azonos időszakához képest 2021 júliusában 1,4 százalékkal nőttek a bérleti díjak, de Budapesten csak 0,2 százalékos volt az emelkedés. Így összességében, bár az idei nyár gyorsabb ütemű drágulást hozott, továbbra is messze elmarad az árszint a járvány előttitől, ami rontja az ingatlanok hozamtermelő képességét.

A Takarék Index kalkuláció szerint

3 százalékos várható lakásár-növekedés mellett 4,9 és 6,7 százalékos hozamokra lehet számítani Budapesten, a használt lakások piacán. Vidéken ennél magasabb, 6,1 és 9,4 százalékos szintek is elérhetők.

Az új lakásoknál a hozamok Budapesten 4 és 6 százalék között alakultak a számítás szerint.

Idén a használt lakások esetében kissé csökkent a sajáttőke-arányos nyereség a tavalyihoz képest, míg a fővárosi új lakások esetében stagnálás látszott - közölte a Takarék Index. Hozzátették: ez azt jelzi, hogy a járvány tavaly megmutatkozott jelentős hatása - amikor 4-5 százalékponttal csökkentek a hozamok 2019-hez képest -, 2021-re is áthúzódott, a hozamszintek egyelőre nem kezdtek emelkedni.

Az elemzés szerint az új lakások piacára a közeljövőben több tényező is jelentős hatással lehet.

A most indult zöldhitelprogram keretében 2,5 százalékos kamattal is elérhető jelzáloghitel az energiatakarékos ingatlanokat vásárlóknak, ami a mostani kalkulációhoz képest közvetve javíthatja az új lakások hozamtermelő képességét. Ráadásul a családos, CSOK-kal vásárlók esetében a hitel kamatlába 0 százalékra mérséklődik, ami szintén növelheti a keresletet az új lakások iránt. Összességében az új lakások árának további emelkedésére lehet számítani.

A használt piac idei éve is jól sikerült eddig, sokan vásároltak lakást, az árak pedig ismét felfelé indultak.

A támogatások, valamint a gazdasági növekedés és az emelkedő bérpálya eredményeképpen az újhoz hasonlóan a használt piacon is további áremelkedés várható.

A lakáspiaci kockázatok között ugyanakkor megemlíti a Takarék Index a hitelkamatok emelkedését, valamint a hiteltörlesztési moratórium jövő évi kifutását, amelynek pontos hatásai egyelőre nem ismertek.