Egyre nagyobb a szakadék a lakástulajdonosok és a bérlők között

Az elmúlt években a fővárosban a lakások ára 2014 óta 142 százalékkal, a bérleti díjak pedig 54 százalékkal nőttek. A vidéki városokban az 108 százalékos lakásdrágulás a bérleti díjak 48 százalékos emelkedésével párosult.  

Az ingatlan.com szerint el kell kerülni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb vagyoni helyzetű rétegek közötti különbség konzerválódjon, mert különben kevés esélyük lesz lakáshoz jutni azoknak, akiknek még nincs ingatlantulajdonuk. Az alacsonyabb vagyoni helyzetben lévőknek egy lakáshitel segítséget jelenthet, ám nekik csak fokozott óvatossággal szabad eladósodniuk.

A háztartások vagyoni helyzete közötti különbség hátterében szerepet játszanak az ingatlanok, a háztartások vagyona ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt években, részben az ingatlanárak növekedése miatt.

Háztartások, lakások, árak, emelkedés

A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben viszont csak 28, illetve 63 százalék az aránya az ingatlantulajdonosoknak.

A másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos.

A lakással vagy több ingatlannal rendelkező háztartások vagyona a drágulás miatt tovább növekszik, miközben az ingatlantulajdon nélküliek kimaradnak a növekedésből.

Közülük sokan albérletbe kényszerülnek, ám a bérleti díjak emelkedése miatt egyre kevesebb lakáscélú megtakarítást tudnak félretenni.

A fővárosban az átlagos négyzetméterár a lakásdrágulás 2014-es kezdete óta 142 százalékkal 673 ezer forintra nőtt 2019 márciusára, a megyei jogú városokban pedig 108 százalékkal 356 ezer forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kiadó lakások négyzetméterre vetített átlagos bérleti díja Budapesten 54 százalékkal 3200 forintra, a vidéki nagyvárosokban pedig 48 százalékkal 1833 forintra emelkedett.

Növekvő szakadék, fokozott óvatosság

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint

fontos lenne elkerülni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb vagyoni helyzettel rendelkező rétegek között kialakult szakadék konzerválódjon, mert különben kevés esélyük lesz lakáshoz jutni azoknak, akiknek még nincs ingatlantulajdonuk.

A jegybanki statisztikák szerint a legkevésbé vagyonos társadalmi tizedbe sorolt háztartásokban az ingatlanhitellel rendelkezők aránya 26 százalékos, ez messze meghaladja a 17 százalékos országos átlagot. Bár a legkevésbé vagyonosok számára a lakáshitel jelenthet elméleti segítséget a szintlépéshez, Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője óvatosságra figyelmeztet.

A nettó reálbérek emelkedése is javíthatja a kevés vagyonnal rendelkezők pénzügyi mozgásterét, ugyanakkor nekik fokozott óvatossággal szabad csak belevágniuk egy-egy hitelfelvételbe. A többi lakáshitel-felvételt tervező háztartáshoz hasonlóan kizárólag akkor szabad eladósodniuk, ha hosszabb távra - 10-20 évre - biztosan tudják vállalni az ezzel járó kiadásokat.

- fogalmazott a szakértő.