Lakáspiac: van, ahol a budapestiek ötödén vannak az árak

A gyorsuló áremelkedés egyre nagyobb különbséget okoz országon belül. A budapesti lakásdrágulás üteme például ötszöröse az Észak-Magyarországi régió 1,8 százalékos éves áremelkedésének. 

Jövőre legalább 10-15 százalékos értéknövekedés várható a lakáspiacon annak ellenére, hogy az élénkülő keresletnek köszönhetően az árak már most is egyre nagyobb tempóban emelkednek. Az államkötvényekből és nyugdíjmegtakarításokból ugyanis 1000 milliárdos nagyságrendű pénzeső várható 2025-ben, ami főként Budapest és a nagyvárosok ingatlanpiacain csapódhat le. 

Tovább fokozódott a lakásdrágulás üteme szeptemberben. Az áremelkedés éves ütemében az országon belül ugyanakkor ötszörös különbség látszik a különböző régiók között. - derül ki az ingatlan.com friss lakásárindexéhez fűzött elemzésből, amely előrejelzést is ad piac alakulására a kormányzati intézkedések fényében. 

Belehúztak az árak, ötszörös különbség országon belül

A harmadik negyedévben az előző három hónapos időszakhoz képest országosan 1,2 százalékos drágulás következett be, Budapesten pedig 1,8 százalékkal nőttek az árak.  Szeptemberben éves szinten az országos áremelkedés üteme az augusztusi 6,5 százalékról 6,7 százalékra, a fővárosban pedig a 8 százalék alatti szintről 9,1 százalékra gyorsult

- mondta a szakértő.

A korábbi hónapokban a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföldi régiót jellemezte a legjelentősebb drágulás éves összevetésben, szeptemberben viszont a budapesti lakáspiac vette át a vezetést. Hozzájárult az áremelkedéséhez a Közép-Dunántúli régió is, ahol 8 százalék feletti éves drágulás látható az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A legvisszafogottabban, 1,8 százalékkal, az Észak-Magyarországi régióban nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest. 

Jól szemlélteti az országon belüli különbségeket, hogy Budapesten vagy Debrecen környékén a szeptemberi áremelkedés éves üteme pont az ötszöröse volt az Észak-Magyarországi lakásdrágulásnak.” - fogalmazott Balogh László. Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, ezen belül pedig az V. kerület a legdrágább 1,73 millió forintos átlaggal. Terézvárosban 1,3 millió forintba kerül egy négyzetméter, a legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol 714 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legdrágább vármegyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.

2025-ben legalább 10-15 százalékos lehet a felértékelődés

A következő időszakban jelentős forgalomélénkülés várható az idén amúgy is egyre tempósabb drágulást mutató lakáspiacon. “2025-ben 1000 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon. A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét.” - értékelte a helyzetet Balogh László.

Ráadásul a kormány tervei szerint jövőre több olyan intézkedésre kerülhet sor a Nemzeti Lakásstratégia 2035 néven kiszivárgott tervezet alapján, amelyek további lendületet adhatnak a lakásvásárlási és lakásépítési kedvnek. “Fontos azonban, hogy egyes szabályozások, például az Airbnb-s lakásokra vonatkozó szigorítás vagy egy bérletidíj-plafon esetleges bevezetése viszont fékezhetik a befektetők okozta lakásárnövekedést. Mindent összevetve 2025-ben legalább 145 ezer adásvétellel számolunk, az éves drágulás üteme pedig jövőre meghaladhatja a 10-15 százalékot.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.