Új magyar jogszabály készül a mesterséges intelligencia gyakorlatáról

Van, aki tart tőle és van, aki türelmetlenül várja a mesterséges intelligencia (MI), vagy ahogy angolul is gyakran használjuk a kifejezést az AI (artificial intelligence) minél szélesebb körű elterjedését. Nyílt titok, hogy a fejlesztés számos lehetőséget és egyben kockázatot is rejt.

Fontos, hogy mindenki észnél legyen!

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Humans in charge 2024 – „Indítsuk újra a felelős MI-t!” című nemzetközi konferencián, kedden így fogalmazott:

Az MI minden területen strukturális változásokat hoz, és ha azokat nem sikerül okosan felhasználni, illetve a fejlesztése során nem érvényesítünk etikai szempontokat, akkor több kárral jár, mint haszonnal.

Majd rámutatott: „Fontos tehát, hogy a mesterséges intelligencia megbízható, átlátható és igazságos legyen.”

Központi kérdés az is, hogy az MI elterjedése, milyen hatást gyakorol a munkaerőpiacra, konkrétan mennyire szorítja ki, legalábbis háttérbe az emberi munkaerőt? Hogyan lehet megvédeni az emberek magánszféráját?

Koltay András utalt arra is, hogy újabb szabályok megalkotása szükséges a felmerülő problémák megoldásához. „Azt a működést kell támogatni, amely lehetővé teszi az MI további fejlődését, miközben megmarad az emberi méltóság, a szabadság és a biztonság védelme is” – húzta alá.

Rögzített használati, működtetési, értékesítési, hatósági keretek

Ezt megelőzően néhány nappal – 2024- szeptember 30-án – már meg is jelent egy kormányhatározat (1301/2024. (IX.30.) Korm. határozat A mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről.), amelyből kiderül, hogy a

kormányfő, idén november végi határidővel, előterjesztést vár a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM-től) az MI alkalmazásának részleteiről.

A kormányhatározat szerint annak érdekében, hogy „A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet” átültetését a hazai jogrendbe a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon lehessen végrehajtani, létre kell hozni egy, az MI-re specializált, bejelentő, piacfelügyeleti és hatósági feladatokat ellátó szervezetet, amelyet az NGM felügyel.

A szeptember utolsó napján hatályba lépett jogszabály indítványozza a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot felállítását is, amelybe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), valamint a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság delegálna tagokat.

Az előterjesztést az NGM-nek a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával kell elkészítenie, felkért közreműködők még az MNB, a GVH, a SZTFH és a NAIH.

Széles feladatköre lesz a hatósági szervezetnek

A november végére elkészülő előterjesztés, az uniós joganyagra alapozva, szabályozza az MI fejlesztését, értékesítését, működtetését, használatát. Garantálja az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – főként a demokrácia, jogállamiság, környezetvédelem – védelmét, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásokat az EU-n belül – részletezi a kormányhatározat. Ugyanakkor tiltja a tagországok tovább korlátozó intézkedéseit az MI területen.

A kormány külön felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogszabály rögzítse: a bejelentő- és piacfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet biztosítsa az egyablakos ügyintézés lehetőségét és az egyedüli kapcsolattartási ponthoz kapcsolódó feladatok ellátását”. Mindezek mellett ugyanez a szervezet hozzon létre és működtessen egy, a jogszabály előírásainak megfelelő, szabályozói tesztkörnyezetet, amelynek keretei között lehetséges a fejlesztések előzetes tesztelése.