Jelentősen visszaesett a társasházi lakásépítési kedv - Vidéken drasztikus a csökkenés

• Budapesten 5 százalékkal csökkent a társasházakban lévő lakásokra kiadott engedélyek száma az első negyedévben.
• Vidéken drasztikus, 64 százalékos volt a visszaesés. Ez részben a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével és a járványhatással magyarázható.
• Ráadásul az év első négy hónapjában alig több mint 700 ezer négyzetméter lakóingatlan - családi házra, ikerházra és társasházi lakásra - megépítésére adtak ki engedélyt, ami 50 százalékos visszaesést jelent országos szinten. A vidéki nagyvárosok a rozsdaövezetek kijelölésével esélyt kaphatnak az építkezések felpörgetésére.
• Május végén a budapesti új lakások és családi házak átlagos négyzetméterára az ingatlan.com adatai szerint 850 ezer forint volt, ami éves szinten lassuló ütemű 10 százalékos drágulásnak felel meg. A fővárosi új lakások árai a koronavírus kirobbanása óta lényegében nem változtak.
• A megyeszékhelyeken 23 százalékkal nőttek a négyzetméterárak egy év alatt, a járvány előtti szinthez képest stagnálnak az árak.

Drasztikus visszaesés a vidéki nagyvárosokban

Sokkal jelentősebb hanyatlás látható vidéken, a megyei jogú városokban: mindössze 417 társasházi lakás kapott zöld utat, ami 64 százalékos csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest. A két évvel korábbi szinttől pedig 71 százalékkal marad el.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a csökkenés elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével magyarázható, de szerepet játszik benne a járvány hatása is, márciusban ugyanis jelentősen csökkent a lakásépítési kedv. “Sőt, az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest.”

Az ingatlan.com szakértője hozzátette: az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig 50 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

A vidéki rozsdaövezet lehet a nagyvárosok esélye

Balogh László szerint bár még nem lehet tudni, hogy pontosan hol jelölnek ki majd olyan rozsdaövezeteket, amelyeken kedvezményes lakásépítési áfával értékesíthető társasház lakások épülhetnek, de az intézkedéssel a megyei jogú városok is esélyt kaphatnak a drasztikusan csökkenő lakásépítési kedv élénkítésére.

Az ingatlan.com elemzése szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest ugyanakkor azért még 11 százalékkal magasabb összeget jelent. Bár a 10 százaléknál nagyobb éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest lassuló növekedést mutat. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60,1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.

A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették ezeket a lakóingatlanokat, ami tavaly május végéhez képest több mint 20 százalékos áremelkedésnek felel meg. Győrben a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak, de éves szinten ez is 20 százalékos többletet jelent. A legdrágább újlakás-kínálattal rendelkező megyeszékhely Kecskemét lett, ahol 617 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. Az ingatlan.com adatai alapján ez 9 százalékos áremelkedésnek felel meg éves összevetésben.