Gerendai Károly: a magyar fesztiválpiac jelenleg látványos bajban van

 Legfontosabb megállapítások:

• Felmérések szerint a Sziget Fesztivál jelentős, több tízmilliárd forintos bevételt generál az országnak minden évben.
• A jegyértékesítés alakulása vegyes képet mutat, a külföldről érkezőknél az árfolyam is fontos szerepet játszik: egy erősebb forint drágábbá teszi az itt tartózkodás teljes költségét is.
• A két legnagyobb kiadási tétel továbbra is a sztárfellépők és az infrastruktúra költsége.
• A fesztivállátogatók egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat és komplex élményeket várnak, ugyanakkor nem szívesen fizetnek többet értük.

Milyen várakozásokkal indul az idei Sziget Fesztivál?

Az idei év számunkra különösen fontos, hiszen egy új működési korszak kezdődik a Sziget életében, mivel újra független formában, tisztán magyar tulajdonban folytatódik a fesztivál története.

Most a legfontosabb cél az, hogy megteremtsük azt a stabilitást, amely hosszú távon fenntarthatóvá teszi a fesztivált. 

Hogyan alakultak eddig a jegyeladások a tavalyi évhez képest?

A jegyértékesítés alakulása vegyes képet mutat. A bérletek értékesítése kapcsán összességében közel állunk a terveinkhez, de jegytípusonként vizsgálva már árnyaltabb a kép.

A legolcsóbban kapható idén újdonságként bevezetett Diákbérletek például jóval kevésbé fogytak, mint gondoltam, de egyedül ezek ára nem változott az idő előrehaladtával, ezért az is lehet, hogy csak az utolsó pillanatig kivárnak a diákok.

Ezen túl viszont a hazai bérlet fogyás valamivel erősebb, mint tavaly, de a nemzetközi eladásainkban sajnos nem sikerült erősítenünk. A napijegyeknél még azért nehéz bármit is mondani, mivel ott még csak most várjuk az utolsó pillanatos vásárlási hullámot, ami a fesztiváloknál általában jellemző.

A nemzetközi közönség esetében sajnos több negatív tényező is hatással lehetett a döntésekre.

A mára már általánosan elterjedt dinamikus árazási modellek, jelentős áremelkedést hozhatnak, akár az utazás, akár a szállásárakban, ha sokáig kivár valaki, ezért a tulajdonosváltás és az engedélyezés miatti 3 hónapos késlekedés valószínűleg a távolabbi piacokon emiatt jobban számított.

A környező országokban még így is látunk némi erősödést, de a hagyományosan legerősebb piacainkon, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, ahonnan már inkább repülnek az emberek, sajnos elmaradunk a terveinktől.

Ráadásul a külföldről érkezőknél az árfolyam is fontos szerepet játszik: egy erősebb forint drágábbá teszi az itt tartózkodás teljes költségét is.

Melyek jelenleg egy nemzetközi fesztivál legnagyobb költségtételei?

A két legnagyobb kiadási tétel továbbra is a sztárfellépők és az infrastruktúra költsége, de a nemzetközi reklámkampány, a látogatók biztonsága és kényelme, vagy a sokszínű kulturális programkínálat is mind-mind milliárdos tételeket jelentenek. 

Az elmúlt években mely területeken emelkedtek leginkább a költségek?

Sajnos szinte minden területen érzékelhető volt az emelkedés, de különösen a fellépők díjai, a technikai szolgáltatások, az energiaárak, a szállítás és a munkaerőköltségek növekedtek jelentősen.

Ráadásul a nemzetközi fellépők gázsija az elmúlt években folyamatosan és messze az infláció, vagy a jegyárak alakulása feletti szinten emelkedett és az már csak a hab a tortán, hogy a legnagyobb nevű sztárelőadók ma sokkal inkább stadion- és arénaturnékban gondolkodnak, emiatt a fesztiválokra szinte lehetetlen már megszerezni őket.

Mennyire árérzékenyek ma a fesztiválozók?

A fesztiválozók is érzékenyebbek az árakra, mint néhány évvel ezelőtt.

Az egész Európára jellemző, válságjeleket mutató gazdasági környezet mindenkit óvatosabbá tett, és ilyenkor az emberek jobban mérlegelik, mire költenek.

Ugyanakkor a stadion és aréna koncertek száma kifejezetten megnőtt, ahol sokan már elköltik a szórakozásra szánt pénzüket, így ezzel a konkurenciával is meg kell küzdenünk. De közben azt is látjuk, hogy az élmények felértékelődnek a fogyasztók számára, és egy-egy különleges élményért továbbra is hajlandóak fizetni.

Ezért nálunk is az most a fő kérdés: hogy a látogatók mitől érzik majd úgy, nálunk egyedi, sehol máshol nem átélhető élményeket kaphatnak a pénzükért. 

Milyen szerepet játszanak a külföldi látogatók a fesztivál gazdasági sikerében?

A Sziget már évtizedekkel ezelőtt kinőtte a magyar piacot, egy ilyen méretű fesztivál nem tudna életképes maradni pusztán a hazai közönség által biztosított bevételekből. Azonban a nemzetközi közönség bevonzása nem csupán a Sziget gazdasági sikerének az alapja, hanem ebből az ország is sokat profitál.

A Sziget Magyarország egyik legerősebb turisztikai márkája: olyan embereket hoz tizezrével az országba, akik ugyan a fesztivál miatt érkeznek most elsősorban Budapestre, de aztán nem csak nálunk, hanem a városban is sokat költenek, az átlagos turistánál több napot tartózkodnak Magyarországon, és a kutatások szerint később is szívesen visszatérnek.

Az általunk befizetett milliárdos adóbevételeken felül is kifejezetten számottevő a Sziget gazdasági hatása: egy tavaly megjelent GKI-s kutatás szerint a rendezvény jelentős, több tízmilliárd forintos bevételt generál az országnak minden évben.

Önök szerint milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg a magyar fesztiválpiac?

A magyar fesztiválpiac jelenleg látványos bajban van, ahogy ezt a sorra megszűnő fesztiválok is mutatják. Ráadásul párhuzamosan több komoly kihívással néz szembe.

Az egyik legfontosabb a költségek jelentős emelkedése: ahogy korábban is említettem, az előadói gázsik, a technikai megoldások, az infrastruktúra, a munkaerő és az általános működési költségek is nagymértékben növekedtek az elmúlt években.

Eközben a közönség is árérzékenyebb lett, vagyis a fesztiváloknak egyre nehezebb úgy fenntartaniuk a magas minőséget, hogy közben a jegyárak is elfogadható szinten maradjanak.

A Sziget esetében további kihívás a nemzetközi verseny erősödése. Nekünk ugyanis - a többi hazai eseménnyel szemben - a nemzetközi piacon kell versenyeznünk a látogatókért. A legnagyobb előadókért folyó verseny különösen nehézzé vált, hiszen a fellépési díjak jelentősen megemelkedtek, miközben a legtöbb világsztár már inkább önálló aréna- vagy stadionturnékban gondolkodik.

Emellett megváltoztak a fesztivállátogatói szokások is:

a Z generációnak határozott elvárásai vannak, egyre magasabb komfort és szolgáltatás igényeket kell kiszolgálni, a közönség komplex élményt vár egy fesztiváltól, de közben nem igazán akar többet fizetni érte, mint egy sima koncertért.

Ez nyilván nem lesz fenntartható, ezért most mindenki a szakmánkban a megoldást keresi.

Én egyetlen utat látok, szerintem ma egy tömegrendezvénynek elsősorban saját karaktert, egyedi atmoszférát és máshol nem elérhető közösségi élményt kell kínálnia ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes maradjon. Erre mi már jóval korábban is törekedtünk, de a visszatérésemmel, most újra ezt az irányt erősítjük majd a jövőben is.