Belgyógyász professzor: A magas vérnyomás 10-15 évvel rövidíti meg az életet, de van rá megoldás

Mit nézünk pontosan, amikor vérnyomást mérünk, és miért fontos, hogy tudjuk, mennyi ez az érték?

A vérnyomás szó szerint az artériákba áramló vér nyomása, a szív ugyanis az aortán keresztül az artériás rendszerbe pumpálja ki a vért. A vérnyomás „felső értéket” a kar ütőerében mérjük úgy, hogy a mandzsettával először leszorítjuk az eret, majd engedünk a nyomáson, és a vér átjut az így előidézett szűkületen, akkor kapjuk a felső értéket, a szisztolés vérnyomást. Ameddig pedig az artériában csökken a nyomás, az a diasztolés vérnyomás, az úgynevezett „alsó érték”. A pulzusszám azt mutatja, hogy egy percen belül hányszor végzi el a pumpálást a szív.

Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint ma mi a normális vérnyomásérték? 

Az ideális 120/80 higanymilliméter. A 140/90, illetve az ennél nagyobb érték számít magasnak, akinél ez tartósan fennáll, annak – több millió embernél tett megfigyelés alapján – hosszabb távon rosszabbak az életkilátásai.

Kortól és nemtől függ-e, hogy mi az ideális érték?

Igen, gyerekkorban 80 körüli vérnyomásról indulunk, ami az életkor előrehaladásával emelkedik.

A férfiak és a nők között is van különbség: körülbelül 50 éves korig az előbbiek vérnyomása magasabb. Később azonban megváltozik a helyzet,

mert a petefészek-hormonok értágító és ezzel a magas vérnyomás ellen is védő hatása már nem érvényesül a menopauza után. A plafon azonban idős korban is ugyanott van.

Nem kevesen panaszkodnak ingadozó vérnyomásra. Annak mi az oka?

Sokféle ingadozás van a vérnyomásban, akár egy napon belül is. Éjszaka normális esetben akár 90-ig is csökken, ezt alvás közben észre sem vesszük, aztán hajnalban fokozatosan emelkedik, ahogyan a szimpatikus idegrendszer egyre aktívabbá válik. Mire kiszállunk az ágyból, már 110-120-130 higanymilliméter lesz a szisztolés vérnyomás, majd napközben attól függően változik, hogy mit csinálunk: végzünk-e aktív fizikai tevékenységet, felidegesítjük-e magunkat, vagy nyugodtak maradunk.

A vérnyomás jellemzően ebéd után egy kicsit csökkenni szokott, estefelé ismét emelkedik, majd éjszaka ismét csökken – ez a napközi, cirkadián ingadozás.

Az érékeket a hölgyeknél a menstruáció is befolyásolhatja. Vannak évszakos ingadozások is: nyáron alacsonyabb a vérnyomás, mert a meleg értágító hatású, télen pedig a hideg összehúzza az ereket, és ezzel növeli az értéket.

A Magyar Hipertónia Társaság végzett egy vérnyomásmérésre szóló felhívást, és az elmúlt másfél évben már több mint 2 millió 700 ezer adatot küldtek be, elsősorban háziorvosok. Azon túl, hogy ezek a mérések megerősítették: az értékek télen magasabbak, nyáron alacsonyabbak, azt is alátámasztották, hogy a hipertónia népbetegség, mert az átlagérték 140 felett volt.

A statisztikák szerint mintegy 3,5 millió embernek magas a vérnyomása Magyarországon, de sokan nem is tudnak róla. Hogyan lehetséges ez? Nincs semmi panaszuk? Egyáltalán, vannak jellemző tünetei a hipertóniának, amelyek alapján minimum gyanakodni kell?

A vérnyomás lassan emelkedik, sokáig nem okoz panaszokat. Tüneteket az okoz, ha valamelyik szerv erei már olyan mértékben károsodtak, hogy az a szerv működését is károsítja. Az agyi kiserekben kialakuló mikrovérzések és a vérkeringési zavarok például leggyakrabban fejfájást okoznak, ha pedig az egyensúlyrendszer is kárt szenved, akkor szédülést. Ha a kiserek károsodnak a magas vérnyomástól, az szemfenék-vizsgálattal felderíthető még akkor, amikor nem okoz panaszt. Ha a szívizom egy része átmenetileg nem kap elég vért, oxigénhiány jön létre, és koszorúérgörcs (angina pectoris) alakul ki, ami általában a bal karba sugárzó mellkasi fájdalmat okoz.

Amennyiben pedig a koszorúér elzáródik, akkor az érintett szívizomrész tönkremegy, ez az infarktus.

Tartósan károsodhat a vese is, ám annak sokáig nincs tünete, viszont a laboratóriumi eredményekből látszik. Előfordul, hogy a magas vérnyomás fokozza az érelmeszesedést, emiatt szűkülhetnek, illetve súlyos esetben elzáródhatnak az erek a lábakban. Erre utal, ha járáskor fájdalmassá válik a vádli, majd a fájdalom elmúlik, amikor az illető megáll.

Meggyógyítható a magas vérnyomás?

Vannak bizonyos, hipertóniát okozó betegségek, amelyek meggyógyíthatók. Ilyen a pajzsmirigy- vagy a mellékvesekéreg illetve mellékvesevelő hormontermelésének növekedése, vagy a veseér szűkülete. Nagyon gyakori az alvás közbeni légzéskimaradás (alvási apnoé), ez is sokat javítható.

A betegek többségénél sajnos nem derül ki, mi okozza a magas vérnyomást. Lehetnek a háttérben genetikai okok is, de nagyon sokszor elegendő lenne az életmódon változtatni, hogy a dolgok jobbra forduljanak.

A többség inkább bekap egy tablettát, aztán, ha jobban vannak, már azt sem.
Ha valakinek a vérnyomása gyógyszertől rendeződött, és abbahagyja a szedését, újra magasak lesznek az értékei, de közben ingadozik a vérnyomása, ami még jobban megterheli az erek falát.

Tehát tehetünk azért, hogy a hipertónia ne alakuljon ki, és azért is, hogy megszűnjön, és nem csak gyógyszerekkel.

Abszolúte így van. De sajnos, én a két kezemen meg tudom számolni, hány olyan beteggel találkoztam, aki tényleg komolyan vette az intelmeket, változtatott az életmódján, lefogyott, sportolni kezdett, elhagyta a dohányzást és a mértéktelen alkoholfogyasztást, és szép lassan el is hagyhatta a gyógyszereket. Autogén tréninggel is hatékonyan lehetett csökkenteni a vérnyomást, erre volt egy vizsgálatunk, de fél év után sajnos abbahagyták a páciensek, mert egyszerűbb volt bevenni a pirulát, mint részt venni egy fél órás relaxációs tréningen. Az emberek sajnos nem veszik ezt a betegséget elég komolyan, csak akkor ijednek meg, ha már ott a stroke, az infarktus, a veseelégtelenség, a vakság…

Egyértelmű, hogy aki évtizedekig hipertóniával él, az nem ússza meg a súlyos következményeket?

Attól függ, mennyi ideig kell ezt az állapotot elviselnie a szervezetének. Minél tovább, és minél magasabb a vérnyomása, annál nagyobb a rizikó.

Sokan arra hivatkozva hagyják el a gyógyszert, hogy az orvosuk nem tudja beállítani a vérnyomásukat.

A betegek pedig sokszor nem tartják be az utasításokat. A dolog itt is kettőn áll, és a vérnyomás beállításához idő és türelem kell. A mai korszerű gyógyszereknek egyébként már sokkal kevesebb a mellékhatásuk, mint a régi elavultaknak, amelyeket már nem is alkalmazunk.

Mondhatjuk azt, hogy a hipertónia civilizációs betegség?

Abszolúte. Keveset mozgunk, nagyon nagy az ételek kalória- és szénhidráttartalma, sokan dohányoznak. A mindennapi stressz is kedvezőtlen hatású. Az ausztrál bennszülöttek között például szinte nincs magas vérnyomású, és az össz-koleszterinszintjük is átlagosan 1,9-2 millimol körül van. Ez az érték egyébként általában 5 alatt tekinthető normálisnak, de bizonyos esetekben ennél lényegesen alacsonyabb szintre kell csökkentenünk.

Miért lesz magas a vérnyomása annak, aki túlsúlyos?

Az elhízással együtt jár egy sor hormonális és biokémiai változás, aminek hatására az érfalak megvastagodnak, csökken a rugalmasságuk, ami mind emeli a vérnyomást.

Van arra adat, hogy mennyivel él rövidebb ideig az, akinek nem kezelik megfelelően a hipertóniáját?

Legalább 10-15 évvel.

Az otthoni vérnyomásmérést mennyire tartja fontosnak? Ma már nagyon sokféle vérnyomásmérő kapható.

Ezek nagyon hasznos eszközök, főleg, ha nem a csuklón mérnek, mert azok maximum gyermekjátéknak valók. Akinek nincs panasza, de volt a családjában szív-érrendszeri beteg, annak azért havonta, kéthavonta érdemes lenne mérnie. Ha pedig valaki gyógyszeres kezelést kap, akkor az orvossal konzultáljon. Ha az érték 120-130-nál nem magasabb, az jó. Fontos, hogy a vérnyomást letámasztott alkar mellett a felkaron kell mérni, a lábak ne legyenek keresztben, az illető ne beszéljen, ne dohányozzon közben, mert már egy slukk is érszűkítő és emeli a vérnyomást.

A feketekávéval az a helyzet, hogy a koffein 100 ember közül 10-nél lassabban bomlik le, és ez hatással lehet a vérnyomásra és a pulzusszámra.