80 milliárdos költség és lassabb ügyintézés? Komoly kockázatokra figyelmeztetnek
PénzügyA fizetési meghagyások 80 százalékát egy napon belül kibocsátják, az eljárásoknak pedig mindössze 5–6 százaléka alakul perré. A közjegyzői kamara szerint a rendszer továbbfejlesztésére lenne szükség, miközben az esetleges bírósági hatáskörbe helyezés jelentős lassulással és többletköltségekkel járhatna. Erről Szécsényi-Nagy Kristóf beszélt a MAKISZ konferenciáján.
A fizetési meghagyásos (FMH) eljárás hatékonyságának megőrzése és továbbfejlesztése mellett érvelt Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője, közjegyző a MAKISZ 2026-os konferenciáján, amelynek médiapartnere a Növekedés.hu.
A szakember szerint a 2010 óta közjegyzői hatáskörben működő elektronikus rendszer gyors és hatékony követelésérvényesítést tesz lehetővé.
Az eljárások mindössze 5–6 százaléka alakul perré
A fizetési meghagyások 80 százalékát egy napon belül kibocsátják, 94 százalékuk pedig jogerőre emelkedik. Az eljárásoknak stabilan mindössze 5–6 százaléka alakul perré, miközben a kérelmek közel háromnegyede 200 ezer forint alatti követelésre vonatkozik.
Az éves kérelmek száma a korábbi, mintegy 550 ezres szintről 450 ezer körülire mérséklődött. Szécsényi-Nagy Kristóf ezt részben a gazdasági környezet változásával magyarázta: megítélése szerint a lakosság jelentős része ma már képes kifizetni azokat a közüzemi számlákat, amelyek korábban gyakran vezettek követelésérvényesítéshez. Ebben a rezsicsökkentés szerepére is felhívta a figyelmet.
Pontosabb adatokkal javulhatna az eredményesség
A közjegyzői kamara egyes fejlesztési javaslatait már mintegy tíz éve szorgalmazza. Az egyik legfontosabb ezek közül a kötelezettek azonosításához szükséges adatok körének bővítése.
Jelenleg a kérelem benyújtásakor nem szükséges valamennyi olyan személyazonosító adat megadása, amelyre a későbbi végrehajtás során már szükség van. Az adatok hiánya vagy pontatlansága megnehezítheti az adós egyértelmű azonosítását, és akadályozhatja az eljárás folytatását.
A szakember becslése szerint a pontosabb bemeneti adatok az ügyek mintegy 10–15 százalékának eredményességét javíthatnák. Emellett az elektronikus kézbesítés kiterjesztését is indokoltnak tartja, különösen az egyéni vállalkozók esetében.
Jelentős lassulást és többletköltséget okozhatna a hatáskörváltozás
Szécsényi-Nagy Kristóf szerint a fizetési meghagyásos eljárások esetleges visszahelyezése bírósági hatáskörbe komoly visszalépést jelenthetne. A jelenlegihez hasonló automatizált rendszer hiányában az ügyintézés jelentősen lelassulhatna.
Egy új, a mai informatikai biztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus rendszer kiépítésének költségét mintegy 80 milliárd forintra becsülte. Ehhez további jelentős személyi kiadások társulnának: a korábbi számítások 26 milliárd forintos bérköltséggel kalkuláltak, amely a tervezett igazságügyi béremelések következtében akár meg is duplázódhatna.
A lassabb igényérvényesítés a körbetartozások növekedésével és a finanszírozási költségek emelkedésével is járhatna.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges hatásköri változásokról egyelőre nincs hivatalos információ. Az ismertetett következmények így egy lehetséges átalakításra vonatkozó szakmai becslések.