Figyelmeztetett az IMF: Sok bankot megvisel a magas infláció és kamatszint

Az infláció és a bankok jövedelmezősége közötti kapcsolatról szóló új IMF kutatás szerint a legtöbb bank nagymértékben el van szigetelve az infláció változásaitól - a bevételek és a kiadások kitettsége általában kiegyenlíti egymást.Néhány bank azonban jelentős inflációs kitettséggel rendelkezik, ami pénzügyi instabilitáshoz vezethet, ha a koncentrált veszteségek szélesebb körű pánikhoz vezetnek a bankszektorban. Mivel több nagy központi bank a pandémiát követő inflációs hullámot követően újraértékeli monetáris politikai kereteit, az infláció és a banki jövedelmezőség közötti kapcsolatok mélyebb megértése segíthet a jobb monetáris politikai keretek kialakításában.

Az IMF vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy a központi bankoknak figyelembe kell venniük a pénzügyi stabilitást, amikor az infláció elleni küzdelemre irányuló politikai irányvonalukat meghatározzák.

Számít az infláció a bankok jövedelmezősége szempontjából?

Ez a kérdés meglepően kevés figyelmet kapott. A Valutaalap közgazdászai szerint erre úgy lehet válaszolni, hogy több mint 6600 fejlett és feltörekvő gazdaságú bank mérleg- és jövedelemadatait vetik össze az IMF közel három évtizedes gazdasági adataival.

A legtöbb hitelező nagymértékben be van biztosítva az inflációval szemben, mivel a banki bevételek és kiadások az inflációval együtt hasonló mértékben emelkednek. A hitelfelvételhez és -nyújtáshoz kötött bevételek és kiadások közvetve ki vannak téve az inflációnak, mivel elsősorban az infláció hatására ingadozó irányadó kamatlábakra reagálnak.

Ezzel szemben az egyéb bevételek és kiadások - a nem hagyományos banki tevékenységekből, szolgáltatásokból, fizetésekből és bérleti díjakból származó bevételek - közvetlenül ki vannak téve az árváltozásoknak.Országos szinten az inflációnak a banki bevételekre és kiadásokra gyakorolt hatása egyénileg nagyon eltérő a bankrendszerek között. Az infláció változása egyes országokban sokkal gyorsabban tükröződik a bevételekben és kiadásokban, mint más országokban. De mivel mind a bevételek, mind a kiadások a legtöbb országban hasonló mértékben emelkednek az inflációval, a legtöbb bankrendszer nagymértékben fedezettnek tűnik az inflációval szemben.

Az IMF elemzői konkrét sebezhetőségeket azonosítottak: egyes bankok az eltérő kockázatkezelés és üzleti modellek miatt különösen érzékenyek az inflációra. Mind a fejlett, mind a feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságokban a kiugróan magas infláció és a kamatlábak megugrása esetén nagy veszteségek várhatók.Feltűnő, hogy a fejlett gazdaságokban a bankok 3 százaléka, a feltörekvő gazdaságokban pedig a bankok 6 százaléka legalább annyira ki van téve a megemelkedett kamatlábaknak, mint a Silicon Valley Bank a csőd kezdetén. A feltörekvő gazdaságokban működő bankok közvetlenül is jobban ki vannak téve az inflációnak, valószínűleg a szélesebb körben elterjedt árindexálás miatt.

Monetáris politikai következmények

A magas infláció közepette a monetáris politika szigorítása, bár szükséges, jelentős veszteségeket okozhat a nagy kitettséggel rendelkező bankok számára. Az ügyfelek és a befektetők ekkor újraértékelhetik az összes bank kockázatát, ami pánikhoz és pénzügyi instabilitáshoz vezethet.

A prudenciális szabályozás és felügyelet megerősítése, a bankoknál megkövetelt kockázatkezelés fokozása, az átláthatóság javítása, valamint a bankok széles körére vonatkozóan kiemelt kulcsfontosságú tényezőket figyelembe vevő részletes kockázatértékelések alkalmazása mind-mind segítene az inflációs kitettségek szisztematikus megfékezésében.

E fejlesztések ellenére, ha az egyes bankok veszteségei teret engednek a szélesebb körű fertőzésnek, a központi bankoknak egyensúlyt kell teremteniük az infláció megfékezését célzó kamatemelés és a pénzügyi instabilitás lehetősége között szögezik le az IMF közgazdászai.