Virág Barnabás: A gazdasági stabilitás kulcsa a következetes inflációs politika
ElemzésekA magyar gazdaság kilátásait jelentősen befolyásolja a két frissen megjelent makrogazdasági adat, a költségvetési hiány és az infláció alakulása. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Szaldó műsorában elemezte az inflációs folyamatokat és azok lehetséges hatásait a gazdasági stabilitásra.
Az infláció továbbra is a gazdaság egyik legmakacsabb ellenfele marad. Bár az elmúlt időszakban sikerült valamelyest mérsékelni az árak emelkedését, a januári 5,5 százalékos infláció jól mutatja, hogy a dezinflációs folyamat még nem zárult le.
Az infláció az egyik legmakacsabb és legveszélyesebb makrogazdasági jelenség, amivel szemben nincsenek könnyű győzelmek. Az MNB az elmúlt évben többször is hangsúlyozta, hogy egy következetes, fegyelmezett antiinflációs gazdaságpolitikára van szükségünk ahhoz, hogy az inflációt tartósan alacsony szinten tudjuk tartani.
-hangsúlyozta a következetes gazdaságpolitika fontosságát Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Varga Mihály szerint a kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett, és 2026-ra a 3 százalékos hiánycél elérését fogalmazta meg. A pénzügyminiszter „béke költségvetésnek” nevezte az új gazdaságpolitika költségvetését, amely a fegyelmezett gazdálkodás mellett a gazdaságépítésre és az államháztartás stabilizálására helyezi a hangsúlyt.
Mi mozgatja az inflációt?
Az OECD-országok kétharmadában nőtt az infláció, és az Egyesült Államokban is magasabb adat jött ki a héten, itt 3 százalékos értéket mértek, ami a világ többi részére is hatással lehet. A magyar gazdaság a nyitottsága miatt pedig még érzékenyebb a külső hatásokra.
A januári infláció emelkedésének fő okai között szerepelnek a nemzetközi árupiaci folyamatok. A tejtermékek, étolaj és egyéb alapvető élelmiszerek drágulása, valamint az energiapiaci változások, különösen a gázárak tavaly szeptember óta tartó 50 százalékos emelkedése, komoly hatással voltak a fogyasztói árakra.
Ezen kívül van egy sajátos magyar tényező is, mégpedig a szolgáltatások drágulása.
A telekommunikációs díjak, vendéglátás és taxis szolgáltatások árai decemberről januárra két százalékkal emelkedtek, ami kiugró áremelkedésnek számít az év ezen időszakában.
-hívta fel a figyelmet a szolgáltatások jelentős áremelkedésére Virág Barnabás.
A forint és a devizapiac szerepe
A nemzetközi pénzügyi mozgások is erőteljesen befolyásolják az inflációt. Tavaly szeptember óta, ahogy növekedtek Donald Trump elnökké választásának esélyei, a befektetők folyamatosan az amerikai eszközök irányába fordultak. Ez pedig a dollárral szemben egy leértékelődő pályát okozott a legtöbb deviza esetében, így a magyar forint esetében is.
Ugyanakkor az év eleje óta egy felértékelődő trend figyelhető meg a devizapiacon. Ez pedig a következő hónapokban már segítheti a dezinflációt. Ezt a trendet kell megtartanunk, hogy minél gyorsabban elérjük a 3 százalékos célértéket.
-emelte ki az árfolyammozgások kedvező hatásait Virág Barnabás.
A gazdasági kilátások szempontjából kulcskérdés, hogy a kormány és a jegybank intézkedései mennyire tudják felgyorsítani az infláció csökkenését. Ha sikerül tartósan 3 százalék körüli szintre szorítani a hiányt, az növekedést hozhat a beruházások és a fogyasztás terén is.
A következő hónapokban az inflációs trendek és a költségvetési intézkedések hatékonysága döntheti el, hogy a magyar gazdaság stabil pályára áll-e, vagy továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie. Egy biztos, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak most különösen ébernek kell lenniük, mert a globális és hazai tényezők egyaránt hatással lesznek a következő időszak gazdasági teljesítményére.
Az infláció alakulásáról szóló teljes beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
