Nyugdíjra csak a dolgozók fele tud félretenni, többet stresszelünk a pénz miatt

A PwC Financial Wellness kutatása szerint a pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak ma már a mindennapi élet számos területére hatással vannak: befolyásolják a mentális és fizikai egészséget, a munkahelyi teljesítményt, a személyes kapcsolatokat, valamint a hosszú távú pénzügyi döntéseket is.

A pénzügyi stressz már a mindennapok része

A mindennapokra nehezedő nyomás mértékét jól jelzi, hogy a válaszadók 45 százaléka legalább közepesen stresszesnek érzi pénzügyi helyzete kezelését, 16 százalék pedig kifejezetten stresszes. A következmények a munkahelyi teljesítményben és jelenlétben, a családi és baráti kapcsolatokban, az önbecsülésben, az egészségben és az alvás minőségében is megjelennek.

Nem csak Magyarországon szembesülnek ezzel a problémával. A PwC US Employee Financial Wellness Survey kutatása szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók 59 százaléka stresszel jelenleg a pénzügyei miatt.

A helyzet ráadásul romlik: az itthon megkérdezettek 35 százalékánál nőtt a pénzzel kapcsolatos feszültség, és csökkenést mindössze 6 százalék érzékelt az elmúlt évben. Az egészségügyi és a pénzügyi-megélhetési problémákat egyaránt 22 százalék nevezte meg legnagyobb stresszforrásként; a munkával kapcsolatos feszültséget 9 százalék sorolta az első helyre. 

Az infláció nyomása nem enged

A megélhetési költségek emelkedése továbbra is a legnagyobb gazdasági aggodalom: a válaszadók 41 százaléka ezt nevezte meg első számú problémaként, és csak 15 százalék nem aggódik a jelenlegi helyzet miatt. Az infláció közvetlen hatását is sokan érzik: 44 százalék közepes vagy jelentős, további 6 százalék pedig nagyon erős negatív következményről számolt be.

A dolgozók 42 százaléka szerint fizetése inkább nem követi a megélhetési költségek növekedését (az USÁ-ban ez az arány 49%), és mindössze 4 százalék lát teljes összhangot a bérek és a költségek emelkedése között. Bár a háztartások közel felénél nem változott a jövedelem az elmúlt évben, 13 százalékuk bevételcsökkenésről számolt be.

Ez a havi költségvetésben is egyértelműen látszik: 11 százaléknak komoly vagy nagyon komoly gondot okoz a kiadások időbeni rendezése, 14 százalékkal pedig gyakran vagy mindig előfordul, hogy elfogy a pénze két fizetés között. 

Kevés a biztonsági tartalék

A felmérés eredményei szerint a pénzügyi biztonsági tartalékok szintje továbbra is alacsony. Ha egy háztartás fő keresője fél évre kiesne a munkából, a válaszadók 30 százaléka szerint nem tudnák fedezni alapvető kiadásaikat, további 20 százalék pedig nem tudja megítélni, meddig lenne elegendő a rendelkezésére álló tartalék.

A hosszú távú pénzügyi tervezés sem egyszerű a többség számára. Bár sokan közepesen vagy annál nagyobb mértékben képesnek érzik magukat olyan célok megtervezésére, mint a nyugdíj vagy egy lakásvásárlás, a válaszadók jelentős része bizonytalan saját lehetőségeit illetően.

A nyugdíj különösen érzékeny területnek számít. A nem nyugdíjas válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem takarít meg nyugdíjcélra, további 13 százalék pedig tervezi ugyan a megtakarítást, de még nem kezdte azt el. A nyugdíjas évekkel kapcsolatos leggyakoribb aggodalmak között az egészségügyi problémák szerepelnek az első helyen, de sokan tartanak attól is, hogy nem tudják majd fenntartani jelenlegi életszínvonalukat, vagy nem lesz elegendő pénzük a havi kiadások fedezésére.

A nyugdíjbiztonság az amerikai kutatásban is kritikus pont, hiszen az ottani munkavállalók 52 százaléka valószínűnek tartja, hogy hozzá kell majd nyúlnia nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Mindkét felmérés adatai azt jelzik, hogy a rövid távú pénzügyi kényszerek egyre gyakrabban írják felül a hosszabb távú pénzügyi célokat.

A kutatás szerint a jövő megítélése összességében inkább pesszimista. A válaszadók 32 százaléka úgy gondolja, hogy saját generációja pénzügyileg rosszabb helyzetben van, mint a korábbi generációk ugyanebben az életkorban, és hasonló arányban vélik úgy, hogy a következő generáció pénzügyi kilátásai sem lesznek kedvezőbbek a mostaninál. 

A pénzügyi jóllétnek a munkahelyi teljesítményben is van szerepe 

A kutatás második hulláma külön is vizsgálta a munkáltatók szerepét a pénzügyi jóllét támogatásában. Az eredmények szerint a munkavállalók jelentős része nem érzi azt, hogy cége aktívan foglalkozna ezzel a témával. A dolgozók 45 százaléka szerint munkáltatója inkább nem vagy egyáltalán nem törődik pénzügyi jóllétével; egyértelműen pozitív hozzáállást ezen a téren 13 százalék érzékel.

A pénzügyi jólléti támogatások elterjedése és ismertsége is alacsony. A dolgozók 61 százaléka szerint munkáltatója nem biztosít olyan szolgáltatásokat vagy támogatást, amelyek segítenék személyes pénzügyeinek kezelését, míg további 26 százalék nem is tudja megítélni, hogy létezik-e ilyen lehetőség a szervezeténél.

A munkahelyi biztonság ugyanakkor továbbra is fontos tényező maradt: a dolgozók 42 százaléka legalább kismértékben aggódik állása jövője miatt, ami tovább erősíti a pénzügyi bizonytalanságot.

A pénzügyi jóllét ma már közvetlenül kapcsolódik ahhoz, hogyan élnek és dolgoznak az emberek. Ezt erősíti a PwC legutóbbi munkaerőpiaci felmérése is, amely szerint a munkavállalói preferenciák között továbbra is a jó fizetés áll az első helyen.