Varga Mihály megindokolja az óvatos keddi kamatcsökkentést

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatóján kihangsúlyozta:

Nem döntöttek kamatcsökkentési ciklus indításáról.

Elmondása szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre döntenek az alapkamat mértékéről. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanilyen módszert alkalmaz.

"Nem az elemzői várakozásokat követjük, (..) ez volt ma a leghasznosabb döntés"

– fogalmazott újságírói kérdésre.

A beérkező inflációs adatok összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokat jelző decemberi előrejelzésével. E szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt marad.

Bár a nemzetközi hangulat kitett a geopolitikai és kereskedelmi feszültségeknek, a feltörekvő piacok ellenállónak mutatkoztak az esetenként megugró globális pénzügyi piaci volatilitással szemben. Ugyanakkor a kedvező helyzet gyorsan változhat, ezért fontosnak nevezte a fejlemények hazai piacra gyakorolt hatásainak folyamatos értékelését is. Megismételte, hogy a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

A hazai gazdasági folyamatokról szólva kiemelte, hogy a mérsékelt 2025-ös növekedést követően 2026-tól mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. A munkaerőpiac továbbra is ellenálló, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, a foglalkoztatás az év közepétől újra emelkedik.

Kitért arra is, hogy a háztartási hitelpiac 14,7 százalékkal bővült tavaly, ebben az Otthon Start programnak jelentős szerepe volt: a 2025 negyedik negyedévi újlakáshitel-kibocsátás háromnegyedét adták ezek a hitelek. A vállalati hitelállomány tavaly 7,5 százalékkal bővült és a tavalyi utolsó negyedévben megindult keresletbővülés az idei év első felében is folytatódhat elsősorban a forinthitelek, és a rövid lejáratú hitelek piacán.

Május végéig hosszabbították meg a hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket, ezek inflációs pályára gyakorolt hatásait a jegybank jelenleg értékeli, melynek eredményét majd a márciusi Inflációs jelentésben mutatják be.

Kiemelte, hogy 2001 óta az idei januári volt az 5. legmérsékeltebb januári átárazás, a teljes fogyasztói kosárra vetítve. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor, így ezek éves inflációja 7,6 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött. Az iparcikkeken kívül minden fő termékkörben lassult az áremelkedés üteme – mondta a jegybankelnök. Az év elején az infláció átmenetileg a jegybanki célok alá csökkent az eurózónában és a régiós országok nagy részében, a hazai áremelkedés üteme a régió középmezőnyében helyezkedik el.

Varga Mihály hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében, egyúttal a kiszámítható pénzügyi piaci környezet közelebb visz az árstabilitási cél eléréséhez.

Varga Mihály nem kommentálja Nagy Márton felvetését

Varga Mihály nem kívánta kommentálni a nemzetgazdasági miniszter azon felvetését, miszerint szükségesnek látja a bankok konszolidációját Magyarországon. Újságírói kérdésre adott válaszában mindezt azzal indokolta, hogy az MNB a kormánytól független intézményként, a felelősségi köröket kölcsönösen tiszteletben tartva működik együtt a kormánnyal - ahogy más hazai és nemzetközi intézményekkel is -, ebből következően a jegybanknak nem feladata értékelni és minősíteni a kormányzati véleményeket. A jegybank az árstabilitás elérésén és fenntartásán dolgozik.