Stabil környezetben tudott nőni tavaly a lízingpiac

A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a vállalati szektorban érdemben tudott nőni a finanszírozás, ez pedig főként a nagy cégeknek köszönhető. A bizonytalanság és az alacsony beruházási kedv ugyancsak a kis- és középvállalatokat érinti, kevésbé a nagyokat.

Mindeközben a támogatott finanszírozások tavaly is meghatározó szerepet játszottak.

Tavaly az új finanszírozás volumene – 1 037 milliárd forintot ért el, ami 7 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Az új szerződések száma 85 166 darab lett, amely 1 százalékkal haladta meg a megelőző évi 84 262-t. A teljes portfólió értéke 5,6 százalékkal 2 508 milliárd forintra nőtt, miközben az állományi darabszám 1 százalékkal, 315 656-ra mérséklődött.

Az új finanszírozások közel 90 százaléka vállalkozásokhoz kötődött. A vállalati ügyfeleken belül 70 százalék a kis- és középvállalkozások, 30 százalék pedig a nagyvállalatok aránya, ugyanakkor 2025-ben a növekedés motorját elsősorban a nagyvállalati finanszírozások adták. A lakosság részesedése finanszírozott összeg alapján mindössze 8 százalék volt, és összességében stagnált, miközben szerződésszám csökkent.

„A piaci szereplők beszámolói szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság és visszafogott a beruházási kedv, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A nagyvállalatok ezzel szemben aktívabbak maradtak”

– mondta Kőszegi László.

A finanszírozások 54 százaléka zárt végű pénzügyi lízing, 31 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing, 11 százaléka operatív lízing, 4 százaléka pedig kölcsön volt. A finanszírozott eszközök 82 százaléka új, 18 százaléka használt volt.

Stabil kamatkörnyezet

A kamatkörnyezet 2025-ben viszonylag stabilan alakult. A változó kamatozású finanszírozásoknál irányadó BUBOR szint 6,5 százalék körül mozgott az év során, míg a fix kamatozású konstrukcióknál irányadó BIRS mutatók is stabilitást jeleztek, az öt éves BIRS december végére 6 százalék körüli szintre csökkent.

Továbbra is erősek a támogatott konstrukciók

A támogatott finanszírozások 2025-ben is meghatározó szerepet játszottak. A teljes lízingpiac 20,9 százalékát tették ki finanszírozott összegben és 14,4 százalékát szerződésszámban. Amennyiben a személygépkocsi-finanszírozást – amelyre az elmúlt években nem volt elérhető támogatott konstrukció – kivesszük az adatokból, a termelőeszközök esetében már 39 százalék a támogatott finanszírozások aránya, míg darabszámban kicsivel több: 39,6 százalék Exim vagy Széchenyi kártya programban. Utóbbi növekedést jelent.

A Széchenyi Kártya Program keretében 2025-ben 161 milliárd forint új finanszírozás valósult meg, ami 29 százalékkal haladja meg az előző évi volument. A szerződések száma 10 708 darabot tett ki, ami szintén 29 százalékos bővülést jelent. Az Eximhez kapcsolódó lízingügyletek még dinamikusabb növekedést értek el: 55,9 milliárd forint új finanszírozás valósult meg 1 497 szerződés mellett. Ez finanszírozott összegben 70 százalékos, szerződésszámban 66 százalékos bővülést jelent az előző évhez viszonyítva.

A támogatott konstrukciók súlya különösen a termelőeszközök finanszírozásában meghatározó. A Széchenyi Kártya termékek a forintalapú finanszírozások 62 százalékát adják ebben a körben, szerződésszámban pedig 54 százalékos részesedéssel bírnak

A Széchenyi Kártya Program gyakorlatilag minden eszközkategóriában hangsúlyos szerepet játszik – a személygépkocsik kivételével, ahol jelenleg nem elérhető, leszámítva az elektromos autót. Az Exim Demján Program lízingtermékeinél a devizaalapú konstrukciók dominálnak, különösen a nagyhaszonjárművek és az ipari gépek finanszírozásában. Ezeknél az eszközöknél az euróalapú finanszírozás aránya a finanszírozott összegben 89 százalékot, szerződésszámban pedig 95 százalékot tett ki.

Az autófinanszírozás tavaly is domináns volt

A személygépkocsi-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-szegmens maradt a legnagyobb terület: 607 milliárd forint új kihelyezéssel a teljes piac 58 százalékát adta, ami 10 százalékos növekedés 2024-hez képest. Az új szerződések száma 68 409 darab volt, amely ugyanakkor gyakorlatilag stagnált.

A Retail (pénzügyi lízing) autófinanszírozás 484 milliárd forintot ért el 56 899 szerződés mellett. Finanszírozott összegben ez 8,8 százalékos emelkedést jelent, miközben a darabszám 1 százalékkal csökkent. Új személyautók esetében a pénzügyi lízing penetrációja tartotta a 27 százalékot, a kishaszonjárművek esetében pedig a 32 százalékot. Mindez annak köszönhető, hogy a támogatott konstrukciók, kampányok folyamatosak voltak minden márkánál. A finanszírozott összeg 80 százaléka új, 20 százaléka használt járműhöz kapcsolódott.

A lakossági ügyfelek száma 12 százalékkal, 14 198 szerződésre csökkent, elsősorban az új járművek magas vételára miatt. Finanszírozott összegben ugyanakkor csupán 4 százalékos volt a visszaesés, 67 milliárd forint volumen mellett. A retail finanszírozás negyedét magánszemélyek, háromnegyedét vállalkozások adták.

Az euróalapú szerződések száma 4 325 darab, amely 7,6 százalékos részarányt jelent. A 62 milliárdnyi finanszírozott összeg továbbra is csökkenő tendenciát jelent.

A flottakezelési szegmensben az új finanszírozott összeg 16 százalékkal 122,5 milliárd forintra emelkedett, miközben az új szerződések száma ennél visszafogottabb, 3,6 százalékos növekedést mutatott.

„A piac továbbra is rendkívül kompetitív: a tagi jelentésrendszerben szereplő flotta állomány meghaladja az 50 000 darabot, ugyanakkor a becslések szerint a teljes piaci méret bőven 100 000 jármű felett lehet” – hangsúlyozta a Lízingszövetség főtitkára.

Az euróalapú szerződések száma ebben a szegmensben is csökkent, arányuk azonban továbbra is magasabb, mint a pénzügyi lízing konstrukcióknál.

Megállt a drágulás a nagyhaszonjárműveknél

Az új nagyhaszonjármű-forgalomba helyezések száma 5 354 darab volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent 2024-hez képest, miközben az új nehézpótkocsik 3 311 darabos volumene 9 százalékos növekedést mutatott. A lízingpiacon a nagyhaszonjármű-szegmensben – vontatók, pótkocsik, buszok – összesen 7 708 szerződés született, 222 milliárd forint finanszírozással. A darabszám 3 százalékkal maradt el az előző évtől, ugyanakkor a finanszírozott összeg 4 százalékkal meghaladta azt. Ez elsősorban az utolsó negyedév erős teljesítményének köszönhetően, mivel a harmadik negyedév végén még 5 százalékkal alacsonyabb volt a kihelyezés az egy évvel korábbihoz képest.

Az eszközök folyamatos drágulása ebben a szegmensben megállt. Az euróalapú finanszírozás továbbra is domináns, a finanszírozott összeg 80 százalékát adja. A lízingpenetráció ebben az eszközkörben a legmagasabb: 2025-ben 66 százalék volt a nagyhaszonjárműveknél és 70 százalék a nehézpótkocsik esetében. A finanszírozott eszközök darabszám alapján 78 százalékban új, 22 százalékban használt járművek voltak.

Alacsony bázisról kapaszkodnak a mezőgazdasági gépek

A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 93 milliárd forint finanszírozást ért el, ami 10 százalékos növekedés, ugyanakkor a bázis alacsony volt. Emlékezetes, hogy 2022-ben még 132 milliárd forintot tett ki a volumen. A szerződések száma tavaly 2 960 darab volt, ami 13 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva, de elmarad a 2022-ben mért 4 760 darabtól.

Kőszegi László elmondta:

„a növekedést elsődlegesen a mezőgazdasági támogatások újraindítása magyarázza, amelynek hatása várhatóan 2026-ban is érezhető lesz. Az euróalapú szerződések részaránya tovább csökkent, alig haladja meg az 5 százalékot”

A lakossági ügyfelek a tavalyi mélyponthoz képest javítani tudtak: 377 szerződés született 12,5 milliárd forint finanszírozással. A kis- és középvállalkozások aránya mind darabszámban, mind finanszírozott összegben 80 százalék felett van. Az eszközök 66 százaléka új volt, ami 1 948 darabot jelentett, finanszírozásban pedig 68 százalékos, 63 milliárd forintos arányt képviseltek.

Egyéb gépek

Az egyéb gépek – amelyek nem tartoznak a mezőgazdasági és építőipari kategóriába – esetében vegyes a kép: a szerződésszám 28 százalékkal nőtt, miközben a finanszírozott összeg közel 17 százalékkal csökkent, és 60 milliárd forintot tett ki. A teljesítményt gyengítette a hazai ipari termelés visszafogottsága, különösen az autóipar gyengélkedése, valamint a beruházások elmaradása a várakozásoktól.

Az euróalapú finanszírozás aránya továbbra is magas, bár csökkent az előző évhez képest: 2025-ben 1 390 darab szerződés született euróban, ami a gépek 38 százalékát jelenti, ugyanakkor a finanszírozott összeg 80 százaléka euróalapú volt. A gépek 89 százaléka új, 11 százaléka használt volt és a szerződések 95 százaléka pénzügyi lízing konstrukcióban jött létre.

Tartósan gyenge az építőipar, de a lízingpiac nőni tudott

„Az építőipar 2023 óta tartósan gyengélkedik, az állami beruházások egy részének törlése vagy halasztása miatt, ennek ellenére 2024-ben növekedni tudott a piac, és ez a tendencia 2025-ben is folytatódott”

– mondta a főtitkár.

A finanszírozott összeg 42,4 milliárd forintot ért el, ami 19 százalékos növekedés, a szerződések száma pedig 1 498 darab volt, 16 százalékos emelkedéssel. A nagyvállalatok részaránya évek óta emelkedik, 2025-ben a finanszírozott összeg 52 százalékát, a darabszám 58 százalékát adták. A finanszírozott eszközök 84 százaléka új volt, és az euróalapú konstrukciók aránya tovább nőtt: 78 százalékra.

IT és irodatechnika

Az IT és irodatechnika szegmens 28 százalékkal bővült, ugyanakkor továbbra is elenyésző súlyú: 2025-ben összesen 4,3 milliárd forint finanszírozás valósult meg.

Az ingatlan sem preferált a lízingpiacon

Az ingatlanlízing volumene 2025-ben 2 milliárd forint volt, a 2024-es évhez hasonlóan, 66 szerződés mellett. Ezek közül 64 darab lakóingatlanhoz kapcsolódott. A lízing ebben az eszközkörben továbbra sem számít preferált finanszírozási formának, elsősorban adózási okok miatt.