Az Európai Bizottság cserbenhagyja Magyarországot és Szlovákiát

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóka János közölte:

"A tanácskozáson bizottságtól nem hangzott el olyan egyértelmű megnyilatkozás, amely a kőolajszállítás újraindítását sürgetné, és nem világos az sem, hogy a tagállamok többsége tisztában van-e azzal, hogy Ukrajna megsérti az uniós társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeit. A magyar kormány álláspontja szerint az olajszállítás leállítása politikai nyomásgyakorlási eszköz, amellyel szemben a tagállamoktól szolidaritás lenne elvárható."

Bóka János elismételte azt a magyar érvet, miszerint január 27-e óta annak ellenére nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, hogy - ismereteik szerint - a rendszer február közepe óta műszakilag működőképes, így az újraindítás kizárólag politikai döntés kérdése.

Ennek megfelelően Magyarország mindaddig nem tud hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós segélyprogramhoz, illetve a 20. szankciós csomag elfogadásához, amíg nem indul újra a kőolajszállítás. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy ezzel Magyarország az Európai Tanács korábbi politikai megállapodásával megy szembe, ugyanakkor a körülmények megváltozása miatt nem tudnak más álláspontot képviselni.

"Nem tehetünk úgy, mintha Ukrajna nem használná az energiafegyvert politikai célokra".

- fogalmazott a miniszter.

Ha a tagállamok kifogásolják, hogy Magyarország összeköti a kérdést a többéves pénzügyi keret (MFF) módosításával, azzal – véleménye szerint – hallgatólagosan elfogadják azt az ukrán stratégiát, hogy politikailag érzékeny ügyekben energiaellátási eszközökkel gyakoroljon nyomást.

A lojális együttműködés elvének megsértésével kapcsolatos felvetésekre reagálva Bóka János emlékeztetett: az unió történetében több precedens is volt arra, hogy az Európai Tanács politikai megállapodásai nem a korábbi konklúzióknak megfelelően valósultak meg. Példaként említette a migrációs paktum ügyét, valamint a jogállamisági kondicionalitás 2020. decemberi szabályozását.

A magyar miniszterelnök levélben tájékoztatta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tagjait döntéséről, hangsúlyozva, hogy Ukrajna politikai zsarolásra használja az energiaellátást. A miniszter szerint egy kormányfő nem tehet úgy, mintha ez a körülmény politikailag nem létezne. Emlékeztetett rá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő korai előrejelző mechanizmust Magyarország korábban már aktiválta energiabiztonsági problémák miatt, ám az nem hozott eredményt.

A keddi tanácskozás előkészítette az Európai Tanács márciusi ülését is. Magyarország számára kulcskérdés az európai versenyképesség és az energiaárak csökkentése. A bizottságtól olyan konkrét intézkedéseket várnak, amelyek rövid távon is érdemi árcsökkenést eredményeznek.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a belső piac mélyítésének korábban mindig része volt a kohéziós politika erősítése, jelenleg azonban ezzel ellentétes tendenciák láthatók. A következő hétéves uniós költségvetési keretterv kapcsán pedig megismételte: stratégiai döntések hiányában nem lehet érdemi technikai tárgyalásokat folytatni, és a kondicionalitási eszközök jövőjét is a költségvetési tárgyalások részének tekintik.