Az autókereskedés stabil családi biznisz

Szerintem sokkal régebb óta. 2012-ben mondott le édesapám az ügyvezetői pozícióról, akkor lettem hivatalosan én az első számú vezető. Nálunk az járja, hogy ha azt látjuk, hogy az egyikünk jobban tud vinni egy területet, mint a másik, akkor átadjuk annak az irányítást, aki a legjobb, a másik pedig segíti a munkáját. A mai napig rendszeresen vannak kőkemény vitáink, de a család mindig az első marad.

Hogy képzeljük ezt el? A vasárnapi húsleves mellett megdiskuráljátok a heti eseményeket?

Igen, ha arról van szó, akkor beszélgetünk a vasárnapi ebéd mellett is munkáról. Látom édesapámon így 70 felett, hogy egészen más perspektívából nézi ugyanazt a mozit, amit én. Ő inkább azt nézi, hogy hol lehet spórolni, én ennél jobban árnyalom, 80%-ban a bevételre koncentrálok. Én azt veszem figyelembe, hogy hogyan tudunk minél magasabb bevételt elérni, aztán ehhez igazítom a költségoldalt. Szerintem a kettőt együtt érdemes vizsgálni.

Mi a helyzet családon belül a hölgyekkel? Ők is aktív szereplők a családi vállalkozásban?

Nagyon fontos szerepük van, nemcsak a magánéletben, hanem a vállalkozásban is. Több hölgy munkatársunk is van, akikre nagyon büszke vagyok, nem szívesen válnék meg tőlük. Más a látószögük, mint nekünk férfiaknak, abszolút kreatívak, és nem utolsósorban kedvesebbek is.

Van olyan családtag a horizonton, akiről már látod, hogy átveheti a helyed a későbbiekben?

Szerintem néhány tíz év eltelik még addig, de igen, van ilyen a látómezőmben. Botond, aki egyébként a fiam, egy kőkemény srác, jelenleg kint dolgozik a reptéren a BUDPORT-nál.

Ezt nálatok úgy kell elképzelni, hogy kezdőként becsatlakoznak a családtagok a cég mindennapjaiba, majd fokozatosan lépkednek feljebb a ranglétrán?

Mondok erre egy egyszerű példát. Nekem fiúgyermekem van, abban hiszek, hogy a fiúkat le kell nyomni a víz alá, és így tanítani kiúszni a partra. Ha lányom lenne, nyilván királynőként hordoznám a tenyeremen, az egy másik ügy. Botonddal volt egy megállapodásunk 10-16 éves kora között, hogy valamilyen sportot versenyszerűen kell űznie. Azt szerettem volna, ha megtanulja, hogy ahhoz, hogy eredményeket érjen el, dolgoznia kell, hogy megtanulja a munkához való helyes hozzáállást. Tudjon elbukni, és azután felemelkedni. Ezek szerintem piszok fontos attitűdök. Fontos, hogy fiatal korban megtanulja egy gyerek. Ma nevetve vizsgázik az egyetemen.

Bertalan Sándor, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, Petrányi Zoltán, a Petrányi Csoport ügyvezetője

Milyen sportot választott végül?

Válogatott szinten vitorlázott. De nem miattam! Sokkal nehezebb volt ez neki így, mert az én nevem már bejáratott volt ebben a sportágban, és ki kellett vívnia, hogy önmagáért legyen sikeres.

Gondolom akkor elkönyvelhetjük, hogy ezt sikeresen megugrotta…

Szerintem igen.

Tehát, ha összegezzük: mély vízbe dobtad a gyereket 10 évesen, és újra mély vízben van a munka terén is?

Így még nem gondoltam bele, de valójában igen. Azért azt is fontos tudni, hogy most már minden üzleti döntésemet megbeszélem vele. Ez oda-vissza is működik. Az ő korosztálya másik spektrumot lát. Szerintem az határoz meg egy jó vezetőt, hogy milyen széles spektrumban gondolkodik. A kereskedelemben nagyon fontos, hogy ki meddig lát el: magyarként például egy külföldi vállalkozást elindítani komoly merészség, de abban már most biztos vagyok, hogy mire Botond átveszi a stafétát, már lesz annyi tapasztalata, rálátása a külföldi piacokra, hogy egészen máshogy fog hozzájuk viszonyulni, mint most én.

Eddig nagyon sok pozitív dolog hangzott el, mersz esetleg nyilvánosan a hibákról is beszélni?

Mi a Petrányi Kft.-re kicsit úgy tekintünk, mint egy inkubátorházra. Adott ötleteket letesztelünk. Ami piacképes, az megy tovább, ami nem piacképes az nem. Egy vállalkozónak kell, hogy legyen víziója a termékfejlesztésben. A márkakereskedésben ugyanazon az áron, ugyanazokkal a feltételekkel kapunk minden terméket. Van, aki háromszor, négyszer, tízszer többet el tud egy termékből adni. Ha így van, valamit jobban csinál, mint a többiek. A márkakereskedői lét sokszor be tudja skatulyázni az emberek gondolkodását, mert úgysem tehetnek mást, mint amit az importőr mond, vagy mint ami a gyári elvárás. Ezekből a skatulyákból ki kell tudni lépni, és eggyel jobbnak kell lenni, mint mások a piacon.

Ha jól értem, most burkoltan azt mondtad, hogy vannak olyan dolgok azért nálatok is, amik nem jól sikerülnek.

Ha a következő generációt nézzük a családi cégetekben, mit gondolsz, a mesterséges intelligencia átalakítja a gondolkodásotokat, működéseteket?

Szerintem nem. A nap végén emberek döntenek emberekről, és a mesterséges intelligenciát is emberek állították elő. Szerintem a mesterséges intelligencia megjelenése a vásárlói szokásokat fogja befolyásolni. Azt érdemes elemezni, hogy ezek milyen módon tolódnak el és milyen irányba. Ebből kell aztán levonni következtetéseket, és oda tenni a fókuszt, ahol legnagyobb a rés.

Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdték építeni a zalaegerszegi tesztpályát (ZalaZONE a szerk.) akkor beszélgettünk kollégákkal, illetve gyártó cégekkel arról, hogy milyen lesz az autózás jövője. Te mit gondolsz erről?

Több elképzelés létezik manapság ezzel kapcsolatban a piacon. Azt látni kell, hogy nagyon sok kamera és szupergyors informatika kell ahhoz, hogy sofőrmentessé tegyék a járműveket, úgy nagy általánosságban, értem ezalatt, hogy nem egy tesztpályán, egy teljesen védett környezetben, hanem olyan helyen, ahol például le van kopva a záróvonal, vagy kihagy a GPS-jel. Az ilyen autók gyártása akár a kétszeresébe kerülne, csak a kamerarendszer és informatika éhsége miatt. Én a jelen környezetben azt gondolom, hogy az elektromos autóra történő átállás akkora pénzeket von el az autógyártóktól, hogy az önvezető technológiának a piacra dobása még egy picit csúszni fog.

Melyik az a pillanat, amikor úgy érzed, hogy jó az ötlet, de nincs rá elég forrásotok – ideje valamilyen más típusú finanszírozást bevonni?

Mint a fővárosban működő cégek többsége, EU-s pályázatokon nem tudunk túl sikeresek lenni, mert ez a régió nem igazán támogatott. A Covid alatt volt egy pályázat, amin indultunk, és egy felszámolásból vásárolt telephelyet tudtunk felújítani belőle. Ennek örültünk. Nem igazán megyünk a pályázatok irányába, én inkább igyekszem megkeresni azt a pénzt, amit be tudunk fektetni, minthogy azzal kössem le az energiáinkat, hogy támogatási pénzeket hozunk be. Saját és külső banki forrásokat használunk elsősorban.

Van egy terméketek, ami valahogy más, mint a többi, hiszen nemrég került piacra a V8 Petrányi brand: hogyan illeszkednek a portfóliótokba az izomautók?

Van itthon egy nagyon szűk réteg, aki ezeket a benzingőzös, nagy motorú autókat kedveli. Mi a Mustangon keresztül belekóstoltunk, és azt látjuk, hogy ennek a típusú autónak van egy kicsi, de meglehetősen stabil piaci kereslete itthon. Egy egyszerű példát mondok: egy kedves barátom mesélte nekem a történetet, hogy egy V8-assal kanyarodott ki a sarkon, ahol két hölgy beszélgetett egymással.

Hogyan mértétek fel a piacot, illetve azt, hogy mekkora rá a kereslet?

Ez egy mikropiac, tudnod kell, hogy kik azok a vásárlók, akik éhesek a mérges autókra. Fontos, hogy olyan terméket hozz be, ami vonzó. Érdemes ügyféltalálkozókat szervezni, ahol felméred, hogy mi üti meg az ingerküszöböt, vagy megy azon is túl. Ilyenek például a Harley-k.

Ha egy Harley fesztiválon jársz, minden normális ember bőrgatyában grasszál. A Harley-val például együttműködünk ezen a téren, mert aki egyszer beleszeret egy Harley-ba, az előbb-utóbb szeretne majd egy fekete, mérges autót is. Az átlag vásárlók életkora azért ezen a piacon 50 fölött van. Ebben a korban már átgondolod, hogy azért már kicsit fáj a derekad, egy Porsche-ból kiszállni nem annyira vonzó.

Nem gondolkodtál még azon, hogy mondjuk az olajbizniszbe, vagy az üzemanyag-bizniszbe beszálljatok valahogy?

Ezen pont nem, de az energetika például érdekel. Meg akarom tanulni ezt a piacot is, mert szerintem ebben még nagyon nagy tartalékok vannak.

A tavalyi évünk nem a kamatlábakról szólt, hanem a rezsiszámláról, és akkor kisakkoztam, hogy ha telepakolom a háztetőket napelemekkel, akkor durván százmillió forintnyi beruházással másfél telephelynyi áramot tudok ezeken az ingatlanokon előállítani, ami valójában sok, és hipp-hopp elköltöttem egy kalap pénzt.

Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, hogy csinálok egy olyan beruházást, ami teljesen zöldmezős, piaci alapú.

Akkoriban a hazai jogszabályi környezet még nem tette lehetővé, hogy magamtól átvegyem az áramot, de szerintem ez az energiaközösség téma borzasztóan fog fejlődni. Úgyhogy fogtam magam, és a jövőbe fektetett bizalmamnál fogva megvettünk egy üres céget, aminek volt csatlakozási engedélye - azt tudni kell, hogy 2021. július óta nem adtak ki csatlakozási engedélyt, tehát kénytelen voltam egy meglévőt megvásárolni - és most egy olyan beruházást végzünk, aminek a segítségével körülbelül egymillió kilowattot fogunk tudni előállítani évente - és ez tisztán zöld energia. 2030 után a karbonkredit kereskedelem miatt szerintem ez fontos lesz. Ha valaki ebbe időben nem száll be, elmegy mellette a hajó.

DA hidrogénből előállított tiszta energia jövőjét hogyan látod? Mennyire lesz versenytársa a klasszikus akkumulátornak?

Drága technológia. Minden, ami zöld, az most elképesztően drága, itt nagyon ki kell számolni, hogy mi éri meg és mi nem, minek lehet létjogosultsága. Az autóiparból kiindulva: egy autó fogyasztását 70%-ban az határozza meg, hogy mekkora tömeget mozgatunk. Ez az elektromos autókra is igaz.

Ez a mozgási energia nagyon nagy mértékben befolyásolja az autó fogyasztását.

Ma egy átlag elektromos autóba bekerül olyan 6-700 kilós akkumulátor is. Azért gondolom az elektromos autózást a jelenlegi technológiával egy nagyon megerőszakolt rendszernek, mert magunk kell, hogy vigyük gyakorlatilag az egész energiatárolót, aminek a töltése is még problémás kissé.

Akár a hidrogén is meg tudja ugrani, hogy mondjuk 100 kilónyi akkumulátor legyen egy ilyen meghajtású autóban 600 helyett. Ilyenkor az autó súlya megváltozik, tehát 500 kilóval könnyebbek leszünk, és az egész történet sokkal rugalmasabbá válik, mert akár több ezer kilométert is el tudunk menni egy hidrogéntöltéssel.

A hidrogénről tudjuk, hogy borzasztó illékony, tehát egy normál alumínium tárolóegységnek a falán is átmegy, emellett meglehetősen robbanásveszélyes. Ha ott bent bármi szivárog, itt kint repülnek az épületek. Ha meg tudják azt oldani, hogy víz bontásából, ott helyben nagyon-nagyon pici mennyiségben előállítják valamilyen kémiai folyamat során, akkor én azt gondolom, hogy ettől tisztább és környezetbarátabb technológia nincs, de itt szerintem még az akkugyártók is sok mindenért fognak küzdeni. Ez a piaci játszma szerintem az elkövetkezendő 10-15 évben fog eldőlni.

Ez akkor lobbi kérdés inkább?

Teljesen gazdaságtalan lobbi kérdése.

Nemrég olvastam egy cikket, amely szerint az autópiac idén beleállt a földbe. Tegyük fel, hogy igaz. Mikor fogunk kiállni a földből, és mi kell ahhoz, hogy ez megtörténjen, ha ez tényleg így van?

Az ingatlanpiac és az autópiac nagyon finanszírozásigényes.

Ma az állampapírok kamatszintje nem támogatja, hogy valaki ingatlant vagy nagyobb értékű autót vásároljon, emiatt mindenki halasztja az ilyen típusú beruházásokat.

Én azt gondolom, hogy ez a kamatkörnyezet megtette úgymond a lassító szándékát, vagyis túlkínálat lesz. Míg a Covid alatt borzasztó erős volt a keresleti piac, nem tudtak eleget gyártani a gyártók, addig az elmúlt 3-4 hónapban Nyugat-Európában a feje tetejére állt a világ, mindenki túlkészletezéstől szenved. Ma nem annyira jó autókereskedőnek lenni. Januárban ezt úgy fogalmaztam meg otthon, hogy ebben az évben a kereslet és a kínálat keresztje meg fogja találni egymást.

Mindez különféle profitáldozatok és óriási kamatköltségek árán fog megtörténni. Szerintem az infláció és az energiaválság sokkal károsabb jelenleg a gazdaságra, mint mondjuk a Covid volt, ami adott szektorokat nyilván kiütött, de ez a mostani helyzet mindenkit minimum bokán üt, rosszabb esetben térdre rogyaszt. (X)