Ezt kell tudni az útlemondási biztosításról

A biztosítási szerződést az utazási szerződés mellékleteként szereplő vagy a biztosítási kötvény aláírásával érvényesítik a szerződő felek. Fontos, hogy a biztosítás csak a biztosítási díj befizetésétől a szerződésben foglalt utazás megkezdésének időpontjáig tart. További lényeges információ, hogy a biztosító szolgáltatására csak a kedvezményezett jogosult, mely külön megnevezés hiányában lehet a biztosított, illetve halála esetén a biztosított örököse. 
Ám gyakori tapasztalat, hogy a biztosítási szerződést a szerződő és biztosított csak a biztosítási eseményt követően olvassa el és nincs tisztában azzal, hogy milyen esetekben érvényesítheti kárigényét a jogos utazási képtelenség miatt. Feltehetően részben ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosítóhoz benyújtott dokumentumok, melyek az utazás elhalasztásának tényét igazolják, hiányosak vagy pontatlanok.

Az útlemondási biztosítás fejében a biztosító csak a pontosan meghatározott esetekben nyújt biztosítást.

Ilyen például, ha a biztosított saját maga, vagy Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező közvetlen hozzátartozója (házastárs vagy élettárs, gyermek, szülő, nagyszülő, testvér, jegyes) elhalálozik. Ilyen eset az is, ha a biztosított, vagy a közvetlen hozzátartozójának heveny megbetegedése, vagy balesete miatt az utazást megkezdeni nem tudja, feltéve, ha ezek az okok az utazásra történt jelentkezéskor még nem állottak fenn – mondta Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője.

Az egyéb okok miatt történő útlemondás nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító más jogcímen nem nyújt térítést.

Ilyen okok például: a kedvezőtlen hóviszonyokra történő hivatkozás, a munkáltató által ki nem adott szabadság.
Amennyiben tehát a biztosított kiutazása a fenti utazásképtelenségi okok miatt hiúsul meg, megtérítik a biztosított részére a részvételi díj utazásszervező által vissza nem térített részét, az önrész levonásával.

Ám ha az utazás nem fentiekben meghatározott utazásképtelenségi okok miatt hiúsul meg, a biztosító mentesülhet a fizetési kötelezettség alól.

Ide tartozik például, ha utazásképtelenségi ok a biztosított, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. Ilyen eset a háborús, polgárháborús cselekménnyel, harci eseménnyel, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással közvetlen, vagy közvetett összefüggésben következett be, illetve amennyiben a biztosított a káresemény kapcsán valótlan adatokat közöl.
Akadnak továbbá olyan esetek is, amelyek kizárt kockázatnak minősülnek, azaz bekövetkezésük esetén a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Tipikusan ilyen eset, ha az a szerződés megkötésekor és előtte már fennálló krónikus betegség tüneteinek utazásképtelenséghez vezető romlása, ha az utazásképtelenség alkoholos (0,8 ezrelékes véralkohol szint feletti), illetve kábítószeres befolyásoltság miatt, vagy erre visszavezethető okokból következik be.

Az útlemondási biztosítás díját a biztosító mindig egyedileg, a részvételi díj százalékában állapítja meg, figyelembe véve az utazásszervező érvényben lévő utazási szerződését. A biztosítási díj mértékét az utazásszervezővel kötött megállapodás tartalmazza, a tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, hogy ez a pluszköltség jó befektetés – emelte ki Cseh Anett.

A biztosítást az utazás lefoglalásának napján kell megkötni, későbbi megkötés esetén csak azok az események vannak bebiztosítva, melyek a biztosítás megkötése utáni tízedik nap után következnek be.

Amennyiben az utazás lefoglalása harminc, vagy annál kevesebb nappal az utazás megkezdése előtt történik meg, az útlemondási biztosítást minden esetben az utazás foglalásának napján kell megkötni.

Szükség van a megfelelő igazolásokra is, attól függően, mely események miatt vált lehetetlenné az utazás. Adott esetben tehát csatolni kell a megfelelő orvosi igazolást (amely leírja a diagnózist), vagy a rendőrség, tűzoltóság igazolását.