"Jelenleg körülbelül 130-140 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon" - Czomba Sándor államtitkárral beszéltünk

Elemzők szerint a munkanélküliségi ráta idén az első félévben még kis mértékben emelkedhet. Mire számít az első féléves munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban?

A legfontosabb, hogy a magyar munkaerőpiac stabil és válságálló. Az elmúlt 14-15 év tapasztalatai alapján ez bátran kijelenthető. Korábban az egymillió új munkahely megteremtése is sokak számára hihetetlennek tűnt, de sikerült megvalósítani, és most is stabilan tartjuk a 4,7 millió foglalkoztatott szintjét.Önmagában nem probléma, ha nő a munkanélküliség, amíg ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás is növekszik. Ez azt jelenti, hogy az eddig inaktív személyek is megjelennek a regiszterben, és tudunk rajtuk segíteni.

A háborús és gazdasági nehézségek természetesen hatással vannak a foglalkoztatásra, de a vállalkozások tudják, hogy a jól képzett munkaerőt érdemes megtartani, mert a gazdaság élénkülésével erre nagy szükségük lesz.

Azt látjuk, hogy akiket elbocsátanak, ők nem jelennek meg újra a regiszterben, hanem néhány héten belül újra el tudnak helyezkedni. A kormány emellett a „Munkából munkába” program keretében 1,5 milliárd forintos keretösszeggel segíti az elbocsátott dolgozók újbóli munkába állását, lehetővé téve, hogy egyetlen napot se kelljen munka nélkül tölteniük azoknak, akik a közelmúltban veszítették el állásukat. A magyar munkaerőpiac tehát továbbra is feszes marad, és a jövőben is csak kisebb ingadozásokra számíthatunk.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon hosszú ideje alacsony szinten van. Várható ebben javulás?

Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás nem olyan elterjedt, jelenleg 240 ezer főt foglalkoztatnak részmunkaidőben. Például Hollandiában a nők körében ez kifejezetten gyakori, azonban a hollandok is kezdik visszafogni ezt a modellt.

Mi nem a meglévő nyolcórás állásokat szeretnénk feldarabolni, hanem azokat kívánjuk bevonni a munkaerőpiacra, akik eddig inaktívak voltak. Például GYES-en lévő anyák, vagy azok, akik a Nők 40 program keretében nyugdíjba vonultak, de szeretnének visszatérni. Ők jellemzően a részmunkaidős foglalkoztatást választják. Mivel a munkaerőpiac feszes, és a demográfiai csökkenés miatt évente 30-40 ezerrel kevesebb az aktív korú munkavállaló, szükséges lehet ezen a területen további lépéseket is tenni.

Látható-e olyan tendencia, hogy a minimálbér-emelés hatására egyre több munkavállalót jelentenek be 4 vagy 6 órás részmunkaidőre?

A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 240 ezer fő körül alakul az idei évben.

A minimálbér az elmúlt években jelentősen növekedett, de még nem telt el elég idő ahhoz, hogy hosszú távú hatásokat egyértelműen ki lehessen mutatni. A statisztikák inkább azt mutatják, hogy a dinamikus béremelkedés ellenére a foglalkoztatás szintje nem romlik, és nem tapasztalható a fekete foglalkoztatás erősödése sem.

Jelenleg a 4,7 millió foglalkoztatottból közel egymillió ember dolgozik a kötelező legkisebb béreken, vagyis a minimálbér-emelés a dolgozók többségét nem érinti közvetlenül.

A nyugdíjasok foglalkoztatása jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelent. Ön hogyan látja az idősek munkavállalási lehetőségeit?

Hat évvel ezelőtt mindössze 30 ezer nyugdíjas dolgozott, most pedig már mintegy 130 ezren. Ez jelentős növekedés. Bár vannak anyagi motivációk is, sokan nem kényszerből térnek vissza, hanem mert továbbra is aktívak szeretnének maradni. Az, hogy a teljes nyugdíj megtartása mellett csak személyi jövedelemadót kell fizetni, még vonzóbbá teszi ezt a foglalkoztatási formát.Azt gondoljuk, hogy a nyugdíjasok egy nagyon komoly tartalékot képeznek. Így akinek ereje, egészsége és lehetősége megengedi, hogy a munkaerőpiacon maradjon, őket szívesen fogjuk látni a következő években is.

A szakképzés területén milyen eredmények mutatkoznak? Van elég szakképzett munkaerő?

Az elmúlt években komoly előrelépés történt a szakképzés területén. A duális képzés elősegíti, hogy a fiatalok piacképes tudást szerezzenek, azokon a területeken, ahol szükség van az ő foglalkoztatásukra.

A szakképzés fő feladata, hogy megakadályozza a munkanélküliség újra termelődését. A felnőttképzés pedig az életen át tartó tanulás feltételeit teremti meg.

A probléma abban rejlik, hogy a közel 230 ezer regisztrált álláskeresők 60 százaléka szakképzett ugyan, de a képzettségük sok esetben már elavult. Emiatt is kulcsfontosságú a felnőttképzés, aminek továbbra is dolgozunk az erősítésén. Az olyan nagy beruházások, mint a BYD, a CATL vagy a BMW, speciális szaktudást igényelnek, amit célzott felnőttképzéssel kell biztosítanunk.

Hogy változott a vendégmunkások száma az elmúlt időszakban? Hogyan érinti őket a szigorítás?

Jelenleg körülbelül 130-140 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon. Korábban az ukránok voltak többségben, akik egy könnyített eljárás során, a Nemzeti Kártya segítségével tudtak munkát vállalni. Azonban ma már jelentős számban érkeznek a Fülöp-szigetekről, Vietnámból és Indonéziából is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. Ennek érdekében a kormány arról döntött, hogy tovább szigorítja a vendégmunkásokat érintő szabályozást és a vonatkozó rendelet értelmében 2025-ben a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma összesen nem haladhatja meg a 35 ezret.   

Korábban felkértük azokat az államokat, akik Magyarországon szeretnének foglalkoztatni, hogy írjanak alá egy visszafogadási egyezményt. Azonban ezt 2024 december végéig csupán két ország tette meg, Grúzia és Örményország, illetve később a Fülöp-szigetek. A vendégmunkásokkal főként a feldolgozóiparban és a nagy beruházások környékén találkozhatunk. Őket sok esetben csoportos keretengedélyen keresztül foglalkoztatja az anyavállalat, vagy annak alvállalkozói, amíg a gyárak építése és beüzemelése zajlik. Ezek az engedélyek általában legfeljebb három évre szólnak.