Hatalmas bevétel a vagyonadó Norvégiában: a lakosság 20 százaléka fizeti!
VagyonadóA norvég vagyonadó meglehetősen széles réteget érint, és nem csak a dúsgazdagokat célozza meg. Az alacsony, 1,9 millió norvég koronás küszöb miatt a norvég adózó felnőtt lakosság közel 20 százaléka , vagyis mintegy 720 ezer ember fizet vagyonadót. Norvégiában a kulcs jelenleg 1 vagy 1,1 százalék, a vagyon nagyságától függően. Sok vállalkozást lehetetlen helyzetbe hoz.
Szemben a vagyonadót kivető más országokkal, amelyek elsősorban gazdagokat célozzák meg, a norvég vagyonadó meglehetősen széles réteget érint. Az alacsony, 1,9 millió norvég koronás küszöb miatt ugyanis a norvég adózó felnőtt lakosság közel 20 százaléka, mintegy 720 ezer ember fizet vagyonadót.
Kik tartoznak a fizetési kötelezettség alá?
Leginkább a jómódú középosztály, amelynek kifizetett ingatlana vagy nagyobb megtakarítása van. Továbbá vállalkozók és cégtulajdonosok: ők alkotják a leginkább "vitatott" csoportot. Tudniillik a vállalkozások esetében az adót akkor is meg kell fizetniük a cégük értéke után, ha a vállalat az adott évben veszteséges volt, és nem termelt profitot. Hogy kifizethessék az adót, sokszor kénytelenek osztalékot kivenni a cégből, ami után viszont plusz osztalékadót is fizetnek! A norvég vagyonadó kulcsa összesen 1 vagy 1,1 százalék, a vagyon nagyságától függően.
Két tételből áll össze: egyik az önkormányzati vagyonadó, amelynek a kulcsa 0,35 százalék, valamint az állami vagyonadó, amelynek pedig a kulcsa már magasabb: 0,65 százalékos mértéket jelent. Ugyanakkor magasabb sávokban vagy bizonyos értéktől 0,75 százalék is lehet, így a teljes kulcs eléri az 1,1 százalékot.
Az adóbeszedés tematikája
A norvég adóhivatal nem minden vagyontárgyat vesz számításba azonos piaci értéken. Például az elsődleges lakóingatlan jelentős kedvezményt kap, csupán a piaci értékének a 25 százalékát számítják be a vagyonba. Részvények és üzleti tulajdonrészek esetében az értékük 80 százalékán szerepelnek a vagyonadó-alapban. Készpénz, bankbetétek, kriptovaluták és másodlagos ingatlanok vonatkozásában azonban 100 százalékos piaci értéken kell, hogy adózzanak az érintettek.
Bár a vagyonadó a norvég állami költségvetésnek csak egy kisebb részét teszi ki, mivel az állam fő bevételei az olaj- és gáziparból származnak, az összeg egyáltalán nem elhanyagolható, és az adóemelések miatt folyamatosan növekszik:
- Az Oslói Pénzügyminisztérium adatai szerint a vagyonadóból származó éves bevétel eléri a 34 milliárd norvég koronát (közel 1150 milliárd forintot).
- Ez a norvég GDP nagyjából 0,6 százalékának felel meg.
A norvég lapok szinte napi szinten számolnak be a vagyonadó negatív gazdasági hatásairól, amit a gazdasági média csak "norvég exodusként" emleget. A norvég sajtóban és a nemzetközi gazdasági lapokban régóta az egyik legvitatottabb téma a norvég vagyonadó.
- A kritikusok érvei: a liberális és jobboldali norvég elemzőműhelyek (például a Civita) szerint a vagyonadó rontja az ország versenyképességét. Sok fiatal vállalkozó már el sem indítja Norvégiában a cégét, inkább a szomszédos Svédországba költöznek, ahol már 2007-ben eltörölték ezt az adónemet. Ezenfelül a kormány kénytelen volt bevezetni egy szigorú "kilépési adót" (exit tax), hogy megadóztassa a külföldre költözők még nem realizált részvényárfolyam-nyereségét, amit a vállalkozók "bazooka-lövésként" értékeltek.
- A támogatók érvei: a kormány és a baloldali pártok azzal védekeznek, hogy a vagyonadó elengedhetetlen a skandináv jóléti modell fenntartásához és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez (főleg mivel Norvégiában 2014-ben eltörölték az örökösödési adót). Kiemelik, hogy a milliárdosok távozása ellenére a széles adóalap miatt a költségvetési bevételek stabilak maradtak és növekedtek.