2027-től érkezik az új KATA: 5 kérdés, ami eldönti, valóban jó lesz-e az új rendszer

Bejelentették az új KATA körvonalait

A kormány 2027-től visszaállítja a KATA széles körű elérhetőségét. Meggyőződésünk, hogy a magyar mikrovállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak, és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, ami egyszerű, kiszámítható és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval.

Kármán András, Magyarország pénzügyminisztere ismertette a kormány kisadózó vállalkozók tételes adójának átalakításával kapcsolatos terveit.

A KATA neve sok kisvállalkozónak ma is egyet jelent az egyszerű, könnyen átlátható és előre tervezhető adózással. Nem véletlen, hogy a most bejelentett irányok sokakban reményt keltettek:

ha valóban szélesebb körben elérhetővé válik egy új, egyszerűsített vállalkozói adózási forma, az érdemi könnyebbséget jelenthet azoknak, akik saját tudásukból, szolgáltatásukból vagy kisebb vállalkozásukból élnek.

A kérdés ugyanakkor nem az, hogy sokan visszavágynak-e a KATA-hoz, hanem az, hogy milyen lesz az új rendszer. Egy jól működő konstrukciónak ugyanis egyszerre kellene segítenie a valódi egyéni vállalkozókat, visszaszorítania a visszaéléseket, és közben kezelnie azt a problémát is, amelyről korábban jóval kevesebb szó esett: a vállalkozók társadalombiztosítási és nyugdíjhelyzetét.

Miért volt ennyire népszerű a KATA?

A korábbi KATA egyik legnagyobb előnye az egyszerűsége volt. Sok egyéni vállalkozó, szabadúszó, kis szolgáltató vagy mellékállásban dolgozó vállalkozó számára egy könnyen érthető és jól tervezhető forma volt:

• nem kellett bonyolult adószabályok között lavírozni,
• a havi teher kiszámítható volt,
• az adminisztráció pedig jóval alacsonyabb maradt, mint más adózási formáknál.

Ez különösen sokat jelentett azoknak, akik nem céget építettek, hanem a saját munkájukat, szakértelmüket vagy idejüket értékesítették. Egy fordító, fotós, tanácsadó, oktató, fejlesztő vagy más szellemi szabadfoglalkozású számára a legegyszerűbb rendszer gyakran nem kényelmi kérdés volt, hanem annak feltétele, hogy egyáltalán megérje vállalkozni.

Miért nem lenne jó egyszerűen visszahozni a régi rendszert?

A régi KATA népszerűsége mellett komoly hibákat is hordozott.

Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy bizonyos esetekben túl könnyen lehetett vele olyan helyzeteket is fenntartani, amelyek valójában inkább munkaviszonyra hasonlítottak, csak éppen vállalkozási szerződés mögé voltak csomagolva.

Ez nemcsak adózási, hanem munkajogi és versenysemlegességi kérdéseket is felvetett. A rendszer sok esetben nem tett elég világos különbséget a valódi önálló vállalkozó és a bújtatott foglalkoztatás között, miközben a kiszámítható, alacsony teher sok szereplő számára túl erős ösztönzővé vált ahhoz, hogy más formában működjön.

Nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását tervezzük, hanem a célunk egy kibővített, ugyanakkor a visszaélésekkel szemben megfelelő garanciákkal védett rendszer kialakítása, amely valóban a kisvállalkozók működését segíti. Olyan szabályozást szeretnénk, amely egyszerű adminisztrációt, kiszámítható adóterhelést, és tervezhető működési környezetet biztosít azoknak, akik saját tudásukból, szolgáltatásukból élnek. Ugyanakkor nem szeretnénk visszatérni ahhoz a gyakorlathoz sem, amely lehetővé tette nagyobb vállalatok számára a munkaviszonyok tömeges KATA-s vállalkozási szerződésekké alakítását.”

- fogalmazott Kármán András.

A másik nagy gond a hosszú távú biztonság kérdése volt.

Sok vállalkozó joggal örült annak, hogy egyszerűen és olcsón adózhat, de közben kevesebben foglalkoztak azzal, hogy ez mit jelent majd később a társadalombiztosítási jogosultságok, illetve az öregségi nyugdíj szempontjából. Márpedig a kedvező havi adóteher önmagában még nem jelent erős ellátási alapot.

Mitől lehetne jobb az új adózási forma?

Az új rendszer akkor lehet valóban sikeres, ha nem pusztán népszerű akar lenni, hanem működőképes is. Ehhez egyszerre lenne szükség – ahogy a pénzügyminiszter is megfogalmazta – egyszerű adminisztrációra, jól érthető szabályokra, kiszámítható adóterhelésre és olyan garanciákra, amelyek mellett ne lehessen tömegesen munkaviszonyokat vállalkozói szerződésekké alakítani.

Nagy kérdés lesz például, hogy kik választhatják majd az új KATA-t.

Csak főállású egyéni vállalkozók számára lesz nyitott, vagy azok számára is elérhető lehet, akik főállás mellett másodállásként vállalkoznak?

Szintén kulcskérdés lehet, hogy lesz-e bevételi határ, milyen ügyfélkör mellett maradhat fenn a jogosultság, és mennyire lesz megengedő a cégek felé történő számlázás.

Az sem mindegy, hogy az új rendszer mennyire tudja megőrizni a valódi célcsoportját. Ha túl szűk lesz, sokan kimaradhatnak belőle, akiknek valóban segítséget jelentene. Ha viszont túl laza lesz, könnyen újra előjöhetnek azok a torzulások, amelyek a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb kritikáját adták.

A teljes elemzés ITT érhető el.