30 ezer magyarországi cég exportál, a GDP közel háromnegyedét ők adják

Szabados Richárd ismertetése szerint ha a 900 ezer regisztrált kkv közül kiveszik a kényszervállalkozókat, valamint azokat, akik nulla eredményt értek el, illetve köztartozással rendelkeznek, akkor 200 ezer kkv-hez jutnak el. Ebből 30 ezer vállalkozás exportál, és ők adják a GDP 70 százalékát. Az exportáló kkv-k közül 15 ezer a magyar.Kiemelte, a következő időszakban a cél a középvállalati szektorban az exportáló cégek megerősítése és számuk megduplázása.

Az államtitkár úgy vélte, a kkv-k támogatása érdekében hitelre, támogatásra, tanácsadásra és a cégek adminisztrációs terheinek csökkentésére van szükség.

Szabados Richárd közölte, a kkv-k élénkítésére tett lépések eredményességét egyebek közt azon tudják majd lemérni, hogy sikerül-e olyan programokat kidolgozni, amelyek segítik a gazdasági növekedés jövőre megfogalmazott minimum 3 százalékos szintjének az elérését.

Ezen felül vizsgálják majd azokat a szempontokat is, amelyeket az Európai Unió minden tagállamban és minden kkv-nál mér, ezek közé tartozik a kkv-k beruházási és exportfinanszírozáshoz való hozzájutási aránya.

Továbbá figyelik majd a technológiai mérőszámokat, ezek közé sorolta a digitális fejlettség tekintetében a lefedettséget és a felhő technológia alkalmazását, valamint az egy kkv által alkalmazott IT szakemberek számát, a középkorúak és az idősek digitalizációs fejlettségét, valamint a mesterséges intelligencia beépítését a technológiába.

Szabados Richárd az előadását követő kerekasztal beszélgetésen a kkv-k helyzetéről elmondta, nem drámai a helyzet, hiszen óriási likviditás van a piacon: például az elérhető EU-s refinanszírozási programokban 500 milliárd forint áll rendelkezésre.