Miben hoztak újítást az idei közgazdasági Nobel-díjasok?
ElemzésekAzt is vizsgálták, hogy az országokon belüli jövedelmi és vagyoni különbségek milyen mértékben akadályozzák a gazdaság bővülését.
A MIT (Massachusetts Institute of Technology) két professzora Daron Acemoglu és Simon Johnson, továbbá James Robinson a University of Chicago professzora, megosztva kapta a 2024 évi közgazdasági Nobel-díjat.
Közös témájuk, amellyel a díjat kiérdemelték, az egyes országok intézményrendszereinek működési hatékonysága, illetve, hogy ez milyen hatással van az ország nemcsak gazdasági, hanem általános prosperitására.
Ehhez kapcsolódva azt is vizsgálták, hogy az országokon belüli jövedelmi és vagyoni különbségek milyen mértékben akadályozzák a gazdaság bővülését. A török származású (1967-ben született Isztalbulban) Acemoglu és Robinson a magyarul is megjelent „Miért buknak el a nemzetek?” (Alcíme: A prosperitás, szegénység és hatalom eredete) (Why Nations Fail) című könyvével vált világhírűvé.
A szerteágazó kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy nem a földrajzi elhelyezkedés, a rendelkezésre álló ásványvagyon vagy a kulturális különbségek okozzák a fejlettségi különbségeket, hanem az intézményi, hatalmi struktúra minősége és működési hatékonysága. Ráadásul jó és hatékony intézményrendszereket kiépíteni nem könnyű, hosszú időt vesz igénybe, de nagyon gyorsan le lehet rombolni azokat, figyelmeztet a két szerző.
Kutatásaik alapján azt is érzékelték, hogy a túlcentralizált, felülről vezérelt országok gazdasági növekedése nem stabil, mivel az nem támaszkodik alulról jövő, eredeti innovációkra.Simon Johnson brit-amerikai közgazdász szintén az országok eltérő fejlettségi, prosperitási szintjeinek okait kutatta. Johnson, aki 2007-2008 között az IMF vezető közgazdászaként dolgozott, azt vizsgálta, hogy a nagy társadalmi-gazdasági különbségek jelentősen gátolják egy ország fejlődését. Hosszasan vizsgálta az európai gyarmatosítás történetét is, és annak hatását a gyarmatok későbbi fejlődési lehetőségeire.
Arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben is különbség van aközött, hogy csak az erőforrásokat akarták a gyarmatosítók megszerezni vagy ki is építettek működő intézményrendszereket.A kezdetekkor, 1901-ben a Nobel-díjat a tudományos és irodalmi eredményekért lehetett elnyerni, és volt még a béke Nobel-díj is.
A közgazdasági Nobel-díjat a svéd központi bank kezdeményezésére és finanszírozásával 1968-ban vezették be.A statisztika szerint a Nobel-díjasok többsége amerikai.
A három friss amerikai Nobel-díjas munkásságával kapcsolatban többen megjegyezték, hogy olyan témákért kapták a Nobel-díjat, amelyek fontosságára a társadalomtudósok is már hosszú ideje próbálják ráinyítani a figyelmet.
