Magánszemélyként vagy cégként érdemes ingatlant venni?

A múlt év végén több olyan döntés is született, amely az ingatlanvásárlást, ingatlanfelújítást támogatja, ezeknek komoly hatása lehet az ingatlanpiacra – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A kormány tavaly októberi bejelentése alapján az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025 folyamán lakáscélokra is fel lehet használni. Ez az intézkedés lehetőséget biztosít a pénztártagoknak, hogy saját vagy családtagjaik lakhatási igényeit támogassák megtakarításaikból. A felhasználás kiterjed ingatlan- és telekvásárlásra, házépítésre, ingatlanbővítésre, korszerűsítésre és felújításra, valamint lakáscélú vagy szabadfelhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is.

A megtakarítások igénybevételére 2025. január 1. és december 31. között van lehetőség, a 2024. szeptember 30-i egyenleg erejéig – jegyezte meg Bagdi Lajos. A felhasználás igazolásához szükséges dokumentumokat a pénztáraknak kell benyújtani, amelyeknek 60 napon belül kell teljesíteniük a kifizetést.A rendelkezés ingatlanpiacra gyakorolt hatása több szempontból is jelentős lehet. A lakásvásárlások és felújítások számának növekedése élénkítheti az ingatlanpiacot, valamint az építőipart és a kapcsolódó ágazatokat. A megnövekedett kereslet az ingatlanok iránt hozzájárulhat az ingatlanárak emelkedéséhez is. 

A másik ilyen intézkedés, hogy Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) felhasználási lehetőségeinek bővítése révén a kártyabirtokosok 2025-ben lakásfelújítási munkálatok finanszírozására is fordíthatják a rajta lévő összegeket.

A jogszabályok értelmében a 2024. december 31-i záró egyenleg 50 százalékát, valamint a 2025-ben a kártyára érkező összegek 50 százalékát lehet erre a célra fordítani.

Ez a rendelkezés különösen előnyös azok számára, akik jelentős egyenleggel rendelkeznek a SZÉP-kártyájukon, de korábban nem tudták azt teljes mértékben kihasználni. Ugyanakkor jelenleg még nem teljesen egyértelmű, hogy milyen következményei lehetnek a keretátlépésnek és a gyakorlat hogyan fog kinézni ezzel összefüggésben (pl. az elfogadóhely hogyan tudja monitorozni a felhasznált keretet).  

Az alábbi tevékenységet végző kereskedőknél vásárolt anyagokra fogadható el a SZÉP-kártya (tehát pl. munkadíjra nem):

• vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
• bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
• iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
• szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

A felelősség alapvetően a kereskedőé lesz, tehát olyan kereskedő nem fogadhatja el a SZÉP-kártyát, amely nem a fenti TEÁOR kódok alatt működik.

Bagdi Lajos szerint az ingatlannal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piacára gyakorolt hatás tekintetében egyébként ez az intézkedés is ösztönzőleg hathat.

A tavalyi adatok alapján akár több, mint 100 milliárd forint is lehet az az összeg, amit a kártyabirtokosok még nem használtak fel. Bár az egy főre eső átlagos fel nem használt egyenleg még az 50 ezer forintot sem éri el, de ez nagy szórást mutat, így a nagyobb felhalmozott összegek élénkíthetik a lakásfelújítással összefüggő termékek iránti keresletet.

Az ingatlanvásárlás során sok esetben fejtörést okoz, hogy magánszemélyként, vagy esetleg a családi cégben lévő pénzt felhasználva vállalkozásként vásároljanak-e ingatlant. Hosszú távon mindenképpen előnyösebb a magánszemélyként történő ingatlanvásárlás (mivel 5 év után gyakorlatilag adómentesen lehet értékesíteni az ingatlant még egy jelentős felértékelődés esetén is), ugyanakkor amennyiben jelentős felújítási igény merül fel, a cégeknek lehetősége van az igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos ÁFA levonásba helyezésére, míg magánszemélyként erre gyakorlatilag nincs lehetőség.

Egyúttal a cégből nem mindig van lehetőség a magánszemély tulajdonos részére osztalék kifizetésére, így sokszor nem marad más, mint a cégben lévő pénz felhasználása.