Mi történik, ha lakott terület alatt talál a MOL olajat vagy gázt? Kitelepíthetik a lakókat?

A MOL nemrégiben több helyen – lakott települések kül- és belterületén – indított szeizmikus geológiai méréseket. A vizsgálatok célja a föld alatti rétegek háromdimenziós feltérképezése, ami akár új kőolaj- vagy földgázlelőhelyek felfedezéséhez vezethet. A szeizmikus mérések során vibrációk vagy apró robbantások keltette hullámokkal pásztázzák a talajt.

Ha a visszaverődő jelek alapján kitermelhető energiahordozóra - például olajra vagy földgázra gyanakszanak, próbafúrást végeznek. Ez deríti ki, van-e ténylegesen hasznosítható mennyiségű nyersanyag és érdemes-e belevágni a kitermelésbe.

Ha igen, a cég további engedélyeket szerez, és megtervezi a kitermelés folyamatát.

Hogyan lehetséges a kitermelés lakott területen?

Felmerül a kérdés, hogy ki lehet-e nyerni az energiahordozókat akkor is, ha egy falu vagy város fekszik fölötte. A válasz: igen, általában megoldható. A modern fúrási technológiák – például az irányított fúrás – lehetővé teszik, hogy a fúrótorony ne pontosan a lelőhely felett álljon.

Ha egy sűrűn lakott terület alatt húzódik a rezervoár, a kutat meg lehet nyitni a település szélén vagy pár kilométerrel távolabb, és ferdén fúrva akkor is elérik a célpontot a föld mélyében.

Egy szakértői jelentés szerint egy város sem jelent akadályt a biztonságos kitermelésnél, mivel a fő veszélyek ott jelentkeznek, ahol a fúrás történik – ezt pedig át lehet helyezni a lakott övezeten kívülre.

A jogszabályok ugyan kimondják, hogy lakóövezetben elvileg nem szabad bányászati tevékenységet folytatni, de a gyakorlatban vannak rugalmas megoldások.

Általában minimálisan 300 méteres védőtávolságot írnak elő a lakott épületek és az olajkút között, és a hatóságok megpróbálják a fúrópadot a lehető legkevésbé zavaró helyre telepíteni.

Magyarországon is volt rá példa, hogy lakott terület alatt lévő mezőt termeltek ki – Szegeden például egy belvárosi áruház parkolója mellett fúrtak földgázkutat, és Szolnok belterületén is üzemel olajkút.

Ilyenkor a cég a település peremén alakítja ki a fúróhelyet, és a nagy fúrótorony csak a fúrás néhány hetes-hónapos időtartamára áll fenn. Ezalatt lehet némi zaj és vibráció, de a fúrás befejeztével a torony helyét már csak egy sokkal kisebb kútfej és szelepberendezés foglalja el. A kitermelés hosszú távon így jóval kevesebb zavaró hatással jár, a nyersanyagot pedig csővezetéken vagy tartálykocsikkal eljuttatják a feldolgozóba.

Milyen hatása lehet ez a lakosságra?

Egy olaj- vagy gázkitermelés a közelben befolyásolhatja a lakók életminőségét.

A leggyakoribb hatás a zaj és rezgés: a fúrás és később a szivattyúk működése hangos lehet, bár ezt zajvédő eszközökkel igyekeznek csillapítani. Emellett borítékolhatóan megnő a teherautó-forgalom a környéken.

Bizonyos környezeti kockázatok is fennállnak, bár kicsi a valószínűségük: előfordulhat például talaj- vagy vízszennyezés egy műszaki hiba miatt, vagy akár kútkitörés (olaj-/gázömlés) is bekövetkezhet. Ezeket a veszélyeket a technológia fejlődésével minimalizálják, de teljesen kizárni nem lehet őket – ami érthetően aggaszthatja a helyieket.

Másfelől egy sikeres lelőhely gazdasági hasznot is hozhat a térségnek. A kitermelő cég iparűzési adót fizethet, helyi vállalkozásoknak ad munkát, esetleg javítja az infrastruktúrát, bár a lakók rövid távon gyakran inkább a megnövekedett teherforgalmat érzékelik.

Kell tartani kitelepítéstől?

Szerencsére nem valószínű, hogy bárkit kitelepítenének a lakóhelyéről egy olaj- vagy gázmező miatt. A világ számos városa és faluja alatt termelnek ki szénhidrogént már több mint száz éve, és a települések gond nélkül megmaradtak felettük.

A tapasztalatok szerint a lakosság és a föld alatti mezők képesek együtt létezni, ha a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat betartják. Magyarországon eddig nem fordult elő, hogy olajkitermelés miatt egy egész falut el kellett volna költöztetni.

Azt ugyanis szigorú szabályozás garantálja, hogy a kitermelés a lehető legbiztonságosabb legyen. Már az engedélyeztetéskor részletes környezeti hatásvizsgálatot kell benyújtani, amely kitér a lakosság védelmére. A hatóságok zaj- és rezgéskorlátokat írhatnak elő, és megkövetelik a szükséges biztonsági berendezések telepítését.

A kitermelő cégnek rendelkeznie kell vésztervvel is arra az esetre, ha üzemzavar vagy baleset történne, hogy ilyenkor haladéktalanul értesítsék és védjék a környék lakóit.

A bányafelügyelet és más illetékes hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását. Mindezek a protokollok azt szolgálják, hogy ha egy lakott terület alatt kerül sor kitermelésre, az a lehető legkisebb kockázattal és kellemetlenséggel járjon a helyben élők számára.