Európa legmagasabb kamatát fizetjük – Csath Magdolna a járműgyártás túlsúlyáról és a kitörés lehetőségeiről
ElemzésekA világszerte tapasztalható válság mellett az örökölt és évtizedek óta cipelt hazai problémák is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elmaradt a korábban beígért repülőrajt a magyar gazdaságban. A növekedés időszakos leállása mögött szerkezeti gondok állnak. A kitörés útja a tudásberuházáson, az innováción és a versenyképesség javításán keresztül vezet – állította a középpontba a jövendő kulcsszavait egyik legutóbbi előadásában a neves közgazdász, Csath Magdolna.
A szakember a Közgazdaságról közérthetően címmel megjelent sorozata új kötetének biatorbágyi bemutatóján adott a magyar gazdaság helyzetéről naprakész elemzést. A közelmúltban napvilágot látott harmadik kötet az informatika, a digitális világ és az Európai Unió kapcsán gyakran emlegetett szakszavak jelentésének a használatához és a megértéséhez kínál közérthető eligazodást.
A közgazdász előadásában elsődlegesen azt vette sorra, hogy milyen okok miatt állhatott le az idei második és harmadik negyedév között a magyar gazdaság növekedése. Fontos látni azt, hogy a nulla százalékos GDP-változás erre a két időszakra vonatkozóan nem csak nálunk, hanem az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünknél, Németországban is ugyanígy alakult. Ez már önmagában jelentős helyet foglal el az okok között, de nem szabad kihagyni a sorból a háborút, a Trump-féle vámintézkedések bevezetését vagy az uniós források megérkezésének elmaradását sem, annak ellenére, hogy a legfontosabb tényező az általános bizonytalanság, ami megtorpanásra készteti a vállalatokat – foglalta össze az alapvető helyzetet Csath Magdolna.
A szakember mindezek mellett azt emelte ki, hogy jellegzetes hazai sajátosságok is nehezítik a magyar gazdaság teljesítményének fokozását, nem csak a nemzetközi tényezők. A közgazdász többször utalt arra, hogy az örökölt problémáink egyfajta kényszerpályát jelentenek, amelyek között van olyan, amelyből a rendszerváltás óta sem sikerült kitörni. Három és fél évtizede például az osztrák jólét utolérését tűztük ki célként, amelyhez ma sem vagyunk közel. Az egy főre jutó hazai GDP 77 százaléka az uniós átlagnak, miközben az osztrák szint efelett áll 116 százalékos aránnyal.
Az iparunkkal nem csak az a gond, hogy 2022 óta folyamatosan csökken a teljesítménye, hanem az is, hogy összetételével nagyban hozzájárul a magyar gazdaság színtelenedéséhez. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a feldolgozóiparon belül tavaly már 25,7 százalékot tett ki – 2021-ben még 17,6 százalék volt – a zömmel külföldi tulajdonban lévő járműgyártás aránya, amit még kiegészítenek az akkugyárak. Ezzel szemben a nagyobb mértékben hazai kézben lévő, komoly egyedi sajátosságokat hordozó élelmiszeriparunk aránya 16-ról 13 százalékra zsugorodott. Az a sajátosság pedig, hogy egyetlen ágazat, a járműgyártás ekkora súlyt kap a magyar iparban, kiszolgáltatottá és nehezen változtathatóvá teszi a magyar gazdaságot – emelte ki Csath Magdolna.
A külföldi tulajdon magas aránya amúgy is a magyar gazdaság örökölt terhei közé tartozik – vélekedett a szakember. A nálunk lévő befektetők tevékenysége jelentős mértékben befolyásolja a GDP-t, illetve a beruházások alakulását, ugyanakkor az itteni jövedelmük eléri a hazai GDP 15-16 százalékát. E profit jelentős részét pedig nem forgatják vissza, hanem kiviszik az országból.
A velünk cipelt nehéz puttony egyik legfontosabb tétele a költségvetési hiány és az államadósság. Csath Magdolna kiemelte: a deficit 2020-ban 8 százalékos csúcson járt, aminek a Covid-járvány okozta kiköltekezés volt az oka. Most csak 4 százalékról beszélünk, ami az év végéig még biztosan növekedni fog. Az államadósság GDP-hez mért szintje 73,5 százalék körül jár. Ez a két adat még kezelhető a gazdaságpolitika számára. A gond nem is ezzel van, hanem akkor jelentkezik, ha megvizsgáljuk: milyen feltételekkel kaphat hiteleket az ország az adósság finanszírozására. A korábbi 3,5 százalékról mostanra már 4,9 százalékra emelkedő kamat pedig Európa legmagasabb értékét jelenti. Még a görögnél is magasabb, ahol 100 százalék felett van az államadósság és másfél évtizede még a teljes összeomlás volt napirenden – állapította meg a közgazdász.
A beruházások között is tapasztalható némi egyoldalúság – ismertette Csath Magdolna. A hadiipar egymagában közel egyharmados – 26,5 százalékos – szeletet hasít le a tortából, miközben a tudásberuházások aránya csak 12,3 százalék. A nehezítő körülmények közé tartoznak az ijesztően nagy regionális különbségeink. Budapest és Pest megye behozhatatlannak látszó előnye az egy főre jutó GDP és a beruházások területi adataiban egyaránt mutatkozik. Elsősorban Észak-Magyarország, valamint az Alföld keleti és déli részei küzdenek kiugró elmaradottsággal. Bő tizenegy évvel az uniós csatlakozás után e régiókban nem igazán látszanak a felzárkóztató támogatások jótékony hatásai – szögezte le a közgazdász, aki szerint e helyzet révén egy olyan futóhoz hasonlít az ország, amelyiknek az egyik lába jóval gyorsabb teljesítményre képes, mint a másik.
A repülőrajt igazi üzemanyaga a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció és a versenyképesség erősítése lenne – állapította meg a szakember.
A Csath Magdolna által felsorolt adatok szerint a K+F beruházások GDP-hez mért aránya még a 2021-ben kimutatott 1,6 százalékhoz képest is visszaesett (1,3 százalék), az innovációs teljesítményről összeállított uniós listán régóta nem tudunk elmozdulni a 21-22. helyezésről. A svájci IMD indexen pedig tartósan a 45-48. helyen állunk, miközben a csehek a 34. helyről az utóbbi négy évben 9 helyezést javítottak. A közgazdász szerint az igazi kitörést az is mutatja majd, ha ezek a mutatók érdemben felfelé mozdulnak.
