MBH: „Az aszály ellenére végre egy normális évnek nézünk elébe”

A magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek a helyzetértékelése tovább javult, és tartósan a háborús sokk előtti szint feletti az MBH legfrissebb Agrártrend Indexe – hangzott el a bank mai sajtótájékoztatóján.

A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója március és július között tovább nőtt, de a lendületesebb javulást az aszály és a fogyasztás vártnál lassabb bővülése fékezhetik.

Még sosem mutatott ilyen magas szintet az index, de az aszály miatt aggodalmak vannak - mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója. A 35-ös szint lenne az egyensúlyi szint, a mostani index 33,9 pontot mutat, a 35-ös szintet jövőre elérheti az ágazat.

A gabonatermesztés profitot fog termelni a jelenlegi árak alapján, de a kukoricatermést a júniusi csapadékok visszavetették, alacsony termésátlag várható országosan. 300 mm-rel több csapadékra lenne szükség, hogy a kipárolgást pótolni lehessen.

Az állattenyésztésnél jövedelmezőbb a növénytermesztésnél: a sertés és baromfihús előállítás plusz szaldós tevékenység, a madárinfluenza járvány tavaly levonult. A vidékfejlesztési források lehívására ebben az ágazatban kerülhet sor.

A tej árakkal kapcsolatban elmondta: tavaly jövedelemcsökkenés volt, de a helyzet stabilizálódik, a tejfogyasztás csökkent, de a sajtfogyasztás emelkedett.

A zöldségtermesztésnél jó hír, hogy elmaradtak a fagyok, a magyar termés jónak ígérkezik, a szántóföldi zöldségek és konzervnövények nagy részét öntözik.

A hőhullámok miatt a szőlőszüret előrébb jött, három héttel ezelőtt már megkezdődött az Irsai Olivér-szüret, a magyar fehérszőlő szempontjából a nagy meleg nagy kihívást jelent.

Az elmúlt évek és az idei aszály ellenére minden ágazat esetében jobbak a számok, mint a korábbi átlagok, két év után úgy tűnik, hogy végre egy normális évnek nézünk elébe.

Négy éven belül másodszor-harmadszor nézünk szembe tartós hőhullámokkal, kevés csapadékkal, ami minőségrontó tényező a búzánál is, de idén alacsonyabb szintű lehet a búzaexport – tette hozzá Hollósi Dávid.

A várható búzatermés átlagról szólva Héjja Csaba, a bank Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központjának stratégiai elemzője kiemelte: az elmúlt öt év átlagához képest most a legnagyobb a visszaesést Spanyolországban, Olaszországban, Romániában és Bulgáriában mérték, de Magyarországon is 6 százalékpont az eltérés.Az élelmiszeripari termelés idén eddig a régiós és az uniós átlag alatt van, a 2021-es szintet kellene elérni. Ennek egyik oka, hogy a kereslet lassabban tér vissza az inflációs hullám után.

A magyar élelmiszerárak 2023-ban elérték az uniós átlag 100 százalékát a korábbi 80 százalék körüli szintről, a 2024-es év eddigi átlaga az uniós átlaghoz képest 2,2 százalékkal kisebb, és hosszabb távon az uniós átlag 90 százaléka várható az árszintben, mert a többi országban most gyorsabban emelkednek az árak.Az agrárexport alapvetően kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, ezt az ütemet kéne tartani, és a lengyel szintet elérni.

A hazai kiskereskedelmi forgalomban cél, hogy év végére el lehessen érni a 2021-es volument.

Szigeti Szabolcs, az MBH Consulting vezetője az agrár pályázati forrásokról szólva elmondta: a Közös Agrár Politika (KAP) 5300 milliárd forint keretet jelent. Az egyes pillér a közvetlen támogatás, ami 2400 milliárd forint, a kettes pillérben pedig 2900 milliárd forint van, amit hatékonyságfejlesztésre, beruházásokra, generációváltás kezelésére fordítható. A KAP mellé jelentős állami támogatást kapnak a gazdák, ami az Unióban egyedülálló.

Mint mondta, a pályázati menetrendben az élelmiszerfeldolgozásban és a kertészeteknél már hat pályázat megjelent, 2025 márciusára érkezhetnek meg az első támogatói döntések.

Ez a pályázati ciklus sorsdöntő lehet, történelmi lehetőséget jelent, és a következő 10-20 évet meghatározza a gazdaságban - tette hozzá.