Csúcsra ért Európa legerősebb valutája

A svájci frank évszázadok óta különleges szerepet tölt be, mint a Európa végső menedéke, de ami az utóbbi években történik vele, szinte megmagyarázhatatlannak tűnik. Kamata továbbra is a legalacsonyabb a kontinensen, árfolyama mégis egyre feljebb kapaszkodik. Most egy euróért már csak 0,94 frankot kell adni.

Frankhitelek

Az euró bevezetését követően sokáig stabil volt az árfolyam, egy euróért nagyjából 1,60-1,70 eurót adtak. A frank kamata azonban alacsonyabb volt, és akkor vált divattá a "carry trade", vagyis az alacsonyabb kamatú valutákban való hitelfelvétel, annak magasabb kamatú devizára váltása és abban való kamatoztatása. Ennek egy különös, át nem gondolt változata volt, amikor frankban kezdett el ingatlanhitelt felvenni mind az eurózóna, mind az akkor még magas kamatozású önálló valutával rendelkező kelet-európai országok lakossága.

Beindult az erősödési spirál

A 2008-as válságban a frank erősödni kezdett: a frank hitelezést abbahagyták, de az addigi hitelek visszafizetése az erősödő frank miatt egyre több gondot okozott, ráadásul rengeteg frank megvásárlását jelentette hónapról hónapra több millió ügyfél részéről, ami tovább hajtotta az árfolyamot. A válság utóhatásaként, az akkori túlköltekezés miatt jött még egy válságsorozat az eurózóna mediterrán országaiban, amit aztán sikeresen kezelt az övezet, de ez átmenetileg csökkentette az euró iránti bizalmat, és

megint csak a svájci frank lett a menekülőeszköz.

Ársapka

Ez már olyan frankerősödéshez vezetett, amitől Svájc megijedt, hogy kárt okoz exportjának, ezért eurónként 1,20 frankos szinten ársapkát húztak rá. Ez sokáig működött is, de miután a visszafizetendő hitelek erős frankkeresletet generáltak, az erősödést nem lehetett megakadályozni. A svájci jegybank 2015 januárjában már rengeteg eurót kellett, hogy megvegyen a szinten,

miközben fogadkozott, hogy mindenáron megtartja az árfolyamot.

Amikor viszont meglehetősen rossz időzítéssel bejelentették az Európai Központi Bank első eszközvásárlási programját, vagyis fedezetlen pénzkibocsátását, a svájci jegybank kapitulált, és hirtelen megszüntette az ársapkát. A baj csak az volt, hogy hatalmas tőkeáttétellel óriási spekulatív pozíciók voltak nyitva, miután a jegybankelnöki többszöri megerősítésben a brókercégek is bíztak, ezért engedtek ilyen pozíciókat nyitni.

Dominóhatás

Miután az összes ilyen pozícióra automatikus stop megbízás volt beállítva 1,19 körüli szinten, a kereskedés össze is omlott, hisz végtelen frankkereslet szinte 0 kínálattal találkozott (addig is már csak a svájci jegybank adott el). Üzletkötés egy darabig nem is jött létre, a frank eladók tömegesen a paritás körül kerültek elő (de még az is lehet, hogy a svájci jegybank próbálta ott beindítani a kereskedést). A káoszban nem lehetett tudni, hol volt tényleges kötés: a grafikonok máig is mutatnak 0,86 frankos eurónkénti értéket, de tényleges kereskedés a 0,96-1,04 közti sávban volt aznap.

Euró/svájci frank, 30 év. Forrás: stooq.com

A sok pozíciót óriási veszteséggel zárták le: az ügyfelek alapletétként elhelyezett pénzének esetenként 50-szeresét is kitette a veszteség, amit a legtöbb ügyfél nem tudott kifizetni, így végül a bankokra, brókercégekre zúdult a veszteség.

Itthon ekkor, és pont ezért történt három eleve nagy hiányt takargató brókercég csődje, köztük a Buda-Cash és a Quaestor összeomlása.

Racionális évek után immár fél évtizedes erősödés

A frank piaca aztán egyensúlyba került, sőt, az árfolyam 3 év alatt vissza is tért 1,20-ig, ahol a korábbi árfolyamsapka volt, de onnan újra erősödni kezdett. Ennek az oka már nehezen volt követhető, pláne, hogy a svájci alapkamat -0,75 százalék volt, és a rövidebb és hosszabb lejáratú állampapírok egyaránt negatív hozammal forogtak. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy negatív kamatra, hozamra ki tart egy devizát, jobb esetben a készpénz kötegeket viheti haza, akkor legalább nem veszít rajta.

A tendencia azóta is fennmaradt, sőt, most is sikerült is az új csúcs. A svájci jegybank 2015 óta őrzi gigantikus, 700 milliárd eurós devizatartalékát, amit az ársapka védelmekor gyűjtött össze: a mostani árfolyamon ezen hatalmas vesztesége van, így nem valószínű, hogy eladna belőle. Amíg megvan, nincs realizált veszteség, hogy kik a vevők és honnan a vételi túlsúly, az rejtély.

Az igazi csoda

Legalább ekkora rejtély azonban, hogy a svájci gazdaság hogyan bírja gond nélkül ezt a túlértékelt árfolyamot. Nem csak az árak dupla akkorák, mint a környező eurózónás országokban, de a bérek is:

a svájci nettó átlagbér épp duplája a németnek és az osztráknak, noha alacsonynak éppen azok sem mondhatók.