Ezer milliárdokat mentettek ki az adó alól a magyar befektetők

A múlt év végére sosem látott magasságokba emelkedett a hazai kisbefektetők értékpapírokban lévő vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások több mint 32 ezer milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak, ebből 27 818,7 milliárdnyi volt a magyarországi kibocsátású, a többi külföldi papír volt.

A hazai állampapírok iránti kereslet az év utolsó hónapjában már elapadt, piaci értéken stagnált a lakosság állampapírokban lévő megtakarítása, ami 13 951,9 milliárd forint volt, névértéken viszont visszaesést mértek főleg a rövid lejáratú állampapírok eladása miatt.

A gazdagoknál van a sok állampapír

Az év elején az is kiderült, hogy az állampapírok nagy része a kifejezetten vagyonos befektetők kezében van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januári tájékoztatása szerint összesen 822 ezer lakossági állampapír-tulajdonos van, ezek több mint felének 5 millió forintnál kevesebb megtakarítása van ilyen értékpapírokban. A teljes lakossági állampapír-állomány alig tizede van ilyen kis megtakarítással rendelkezők kezében. Eközben van nagyjából 11 ezer olyan befektető, aki 100 millió forintnál is több pénzt tart a magyar állam által kibocsátott lakossági értékpapírokban, ennek “a felső tízezernek” a kezében van az állomány mintegy negyede. A húsz legnagyobb befektetőnek 151 milliárd forintja van állampapírban, vagyis fejenként átlagosan több mint 7,5 milliárd forinttal hitelezik az államot. 

A befektetési alapokba önti a pénzt a lakosság

Valószínűleg hasonlóak lehetnek az arányok a többi értékpapírnál is, vagyis ugyancsak a vagyonos réteg kezében lehet a befektetési alapok, a vállalati kötvények és a részvények többsége, a külföldi értékpapírokról nem is beszélve. Hazai banki kötvényekben 620 milliárd forintot tartottak a háztartások az év végén, ennek több mint a felét devizakötvényekben, ami szintén a kifejezetten nagy megtakarítással rendelkező privátbanki ügyfelek jellemző befektetése.

Másféle vállalati kötvényekben 27 milliárd forintot tartott a lakosság, ebből a fajta - egyébként meglehetősen kockázatos - befektetésből a 10 évvel ezelőtti Quaestor-csőd óta a lakossági befektetők nem igazán kérnek. 

A befektetési alapok viszont annál népszerűbbek, a hazai alapok decemberben több mint 200 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, a kisbefektetők kezében lévő állomány így 11 200 milliárd forint fölé emelkedett. Külföldi alapokban ezen felül 2350 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, főleg a vélhetően nagyobb megtakarításokkal rendelkező szelete.

Mindkét adat rekord, ahogyan a külföldi kötvényekben lévő lakossági vagyon is, amely megközelítette a 950 milliárd forintot. 

Részvényekben sem volt még ennyi pénzük a magyaroknak

A csúcson lévő hazai részvénypiacba is többen beszálltak, főleg, hogy decemberben új cég, a Gránit Bank is debütált a Budapesti Értéktőzsdén. A háztartások magyarországi részvényekben lévő megtakarításainak értéke az év végére átlépte a 2 ezer milliárd forintos lélektani határt. ebből 1140 milliárd volt a banki részvény, amelynek a nagy része OTP-papír lehet még mindig. A Gránit részvényeiből 11,5 milliárd forint értékben jegyeztek kisbefektetők. Külföldi részvényekben is rekord összeget, 907 milliárd forintot tartottak a háztartások az év végén. 

Az is kiderült az MNB adataiból, hogy egyre többen menekítik a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó elől tartós befektetési számlára (TBSZ),vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) az értékpapírjaikat. A befektetési alapok hozamát 15 százalékos kamatató és - az ingatlanalapok kivételével - 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, de más befektetések árfolyamnyeresége után is beszedi a 15 százalékos adót az állam. 

A nagybefektetők biznisze maradt a TBSZ

Az év végén azonban már 386 555 TBSZ volt Magyarországon, 87 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezeken a számlákon 6176,5 milliárd forint megtakarítás halmozódott fel, 42 százalékkal több, mint 2023 végén, mindkét adat hatalmas rekord. Bár a TBSZ-t már 25 ezer forinttal is meg lehet nyitni, a konstrukciót jellemzően a gazdagok használják, egy átlagos számlán ugyanis 16 millió forintnyi értékpapír van.

A privátbanki ügyfeleknek pedig jellemzően nem egy, hanem 6 számlájuk van fejenként, hiszen a TBSZ-ből naptári évenként újat kell nyitni, vagyis a pénzügyileg tudatos ügyfeleknek általában van egy aktuális gyűjtőévben nyitott számlájuk, emellett öt másik, amelyeket az elmúlt években nyitottak

- írja le az adókedvezményt a legprofibban kihasználók módszerét Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

A NYESZ-nek is lendületet adott a kamatokra és hozamokra kivetett magas adóteher.

A negyedik nyugdíjpillér lassan sorvadozott, a szocho bevezetése előtt már csupán 89,2 ezer ilyen számlát vezettek a befektetési szolgáltatók. Azóta viszont több mint 7 ezerrel nőtt a NYESZ-ek száma, a rajtuk lévő vagyon pedig 575 milliárd forintos rekordon áll, vagyis csaknem 6 millió forint az átlagos egyenleg. 

A Bank360.hu emlékeztet rá, hogy ehhez képest a szintén az időskori pénzügyi biztonságot szolgáló önkéntes nyugdíjpénztárakban az átlagos megtakarítás összege csupán kétmillió forint körül van.

Igaz, ezt az átlagot lehúzza az a több százezer tag, akinek csekély összeg van a számláján, és sokan közülük ezt nem is gyarapítják. A pénztárakban lévő megtakarításokat ráadásul az idén apaszthatja az a lehetőség, hogy a tagok egy évig adómentesen elkölthetik akár a teljes 2024. szeptember végi egyenlegüket lakásvásárlásra,jelzálogkölcsön törlesztésére vagy előtörlesztésére, felhasználhatják önerőként lakáshitel mellé. Továbbá lehet a pénzből építkezni, felújítani és telket vásárolni is.