A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat. Ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük
A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A fedezetlenségi díj egy adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A fedezetlenségi díjat az a biztosító hajtja be, amelynél a kötelező biztosítást megkötjük a fedezetlen időtartam után. A Mabisz közzétette a 2021-es fedezetlenségi díjtáblázatot.
A biztosítók nem mérlegelhetnek és nem is adhatnak kedvezményt a díjból, mivel annak mértékét központilag határozzák meg. A fedezetlenségi büntetést a biztosítással együtt kell befizetni, kivéve, ha egy összegben fizetjük a KGFB-t, mert akkor a megelőző időszak fedezetlenségi díjának befizetésére további 30 nap áll rendelkezésünkre.
Ha valakinek azért halmozódtak fel fedezetlen napjai, mert nem fizette a Kgfb-jét, akkor az új kötelező megkötése után mindent behajtanak rajta: a fedezetlenségi díjat, a türelmi időre járó díjat és a biztosítási időre járó teljes díjat. Ha a fedezetlenségit nem fizetjük be, a biztosító nemfizetés miatt fel fogja bontani a KGFB-szerződésünket – ismertette a feltételeket Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője.
Fontos pont, hogy ha önhibánkon kívül lesz fedezetlen a járművünk, mert például a biztosító nem emeli le a számlánkról a díjat, vagy nem küldi ki időben a csekket, akkor is fedezetlen állapot áll elő, és a büntetést ki kell fizetni.
Szintén lényeges, hogy a KGFB-t akkor is meg kell kötni a járművünkre, ha egy métert sem megyünk vele. Ha nem fizetjük be a biztosítást, akkor felmondják, és fedezetlenségi költséget számítanak fel. Ha tehát tudjuk, hogy járművünket nem kívánjuk használni soha többé, vagy legalábbis huzamosabb ideig, akkor ideiglenesen vonassuk ki a forgalomból.
A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál.
Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.
A szakértők azt javasolják tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.
A fedezetlenségi díj 2021. évre érvényes mértékei itt olvashatók.
Érdekesség, hogy a 2019-es adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel.
Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük
