Májusban viharkárok, június elején jégverés is sújtotta az országot

Gyakorlatilag a díjtámogatott növénybiztosítás kötési határidejének (05.31.) másnapján jégverés rázta meg az országot. A Generali Biztosító június első napjaiban több mint 180 db mezőgazdasági kárt regisztrált, főleg a keleti megyékből. 

A kárözön már május második felében is megfigyelhető volt a földeken a dunántúli és a keleti országrészben is: a hónap végéig összesen több mint 200 jégverésről és több tucat viharkárról érkezett bejelentés a biztosítóhoz.

Az extrém időjárási körülmények június elején is folytatódtak, ami még súlyosabban érintette a gazdákat: a kukorica-, napraforgó- és árpaültetvényekben keletkezett a legnagyobb jég- és viharkár, de a kalászosok és a paprikaültetvények is jelentős károkat szenvedtek. Június legelején a jég pusztítása leginkább Hajdú-Bihar vármegyében volt tapasztalható, ahonnan az összes bejelentés több mint 60 százaléka származott. A Generali már meg is kezdte a kárszemlézést és mindent megtesz a kárrendezés gyorsasága, gördülékenysége érdekében. 

A viharszezon kezdetét a lakóingatlanok sem úszták meg.

A Generali Biztosító adatai szerint 2024 májusában közel 3500 viharkárral kapcsolatos kárbejelentés érkezett, a várható kárkifizetések összege meghaladja majd a félmilliárd forintot. A vihar eredményezte a károk jelentősebb részét, de a felhőszakadások, a jégeső, a villámcsapások is komoly károkat okoztak országszerte. A kárbejelentések alapján a vihar leginkább Pest vármegyét és Budapestet sújtotta, de Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye is megszenvedte a májusi extrém időjárást. Budapest mellett Debrecenből, Pécsről, Egerből, Dunakesziről és Nyíregyházáról érkezett a biztosítóhoz a legtöbb kárbejelentés. 

Bár még csak néhány nap telt el a nyár első hónapjából, az eddigi adatok szerint a viharszezon még egy ideig folytatódik: június 1-10 között több, mint 5600 viharkárral kapcsolatos ingatlan kárbejelentés érkezett a Generalihoz, a kárkifizetések összege várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot.

Június első napjaiban a viharok nagyobb városaink közül többek között Debrecent is
érintették: a kárbejelentések több, mint fele innen érkezett a biztosítóhoz, a jégesők miatt számos sérült autó kapcsán is történt kárbejelentés. Az Időkép tájékoztatása szerint diónyi jégdarabok, felhőszakadás, szélvihar, villámárvíz és szupercellák is sújtották a várost, de olyan helyek is voltak, ahol a hirtelen, kis területre lehulló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvíz csapott le. Fonyódon például egy nap alatt több, mint 90 mm eső esett, ez közel másfél havi mennyiséget jelent.

Az elmúlt napok heves esőzései miatt az áradások következtében további károk várhatók országszerte.

Az extrém időjárási események, mint például intenzív viharok, szélsőséges hőhullámok, szokatlanul heves csapadékok és hosszan tartó szárazságok valóban egyre gyakoribbá válnak a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás következtében. Ezek a változások számos kutatás és éghajlati modell alapján várhatóan folytatódni fognak, sőt, egyes előrejelzések szerint intenzitásuk és gyakoriságuk is növekedhet a jövőben

– véli Nagy-Kurunczi Rita, az Időkép vezető meteorológusa. 

Mit tehetünk, mire érdemes odafigyelnünk? 

A meteorológus szerint fontos figyelemmel követni a legfrissebb időjárás-előrejelzéseket, figyelmeztetéseket és lehetőleg felkészülni a várható, extrémebb időjárási eseményekre. Hosszú távú célokat is érdemes kitűzni, például, ha valaki építkezni készül, érdemes figyelembe venni a tervezéskor az időjárással kapcsolatos kockázatokat, szem előtt tartani az árvízvédelmi előírásokat vagy célul tűzni ki a hőszigetelés javítását az épületekben, esetleg a vízelvezetés megfelelő kiépítését a lehetséges villámárvizek okozta károk enyhítése végett.

Érdemes biztosítani otthonunkat, mezőgazdasági terményeinket és vagyontárgyainkat a szélsőséges időjárási események ellen.

Emellett nem csak arra fontos figyelmet fordítani, hogy legyen biztosításunk az ingatlanon, de arra is, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká – lehetőleg évente aktualizáljuk biztosítási szerződéseinket. Ez különösen ajánlott az ingatlanunk esetleges fejlesztését, korszerűsítését, ingóságaink gyarapodását követően, hogy megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. Az egyre kiszámíthatatlanabb természeti katasztrófák és a folyamatosan emelkedő építőipari költségek egyre magasabb átlagos kárkifizetéseket eredményeznek, alulbiztosítottság esetén azonban a kifizetett kárösszeg nem fogja fedezni a javítás, újjáépítés vagy újrabeszerzés költségeit

– teszi hozzá Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.