Nehéz csillapítani információéhségünket, ha egészségünkről van szó
Biztosítás
A magyarok háromnegyede utánanéz egészségügyi panaszának, mielőtt orvoshoz menne, és mintegy 70 százalékuk még az orvosi látogatás után is információt keres az ott elhangzottakról, derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Ennek okai között szerepel, hogy a pácienseknek nincs idejük feltenni kérdéseiket a rendelőben, de az is többször előfordul, hogy csak később jut eszükbe, mi mindenre szerettek volna még rákérdezni. Az azonban közel sem biztos, hogy a legmegbízhatóbb forrásokból tájékozódunk, ha egészségünkről van szó. A biztosítótársaság orvosi szakértő segítségét kérte, hogy megtudjuk, mire érdemes figyelni, amikor saját magunk gyűjtjük be az információt.
Sokunkkal előfordulhatott már, hogy egy időszakosan visszatérő fejfájás, hasogató derékfájdalom vagy gyanús kiütés esetén nem rohantunk egyből háziorvosunkhoz. Inkább kerestük fel a legnépszerűbb egészségügyi weboldalak egyikét, vagy kértünk segítséget a közösségi médiában. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság 75 százaléka utánanéz tüneteinek, mielőtt orvoshoz fordulna. A legnépszerűbb csatornák közé az egészségügyi tematikájú weboldalak tartoznak, a válaszadók 53 százaléka olvas utána ilyen jellegű platformon problémáinak, de sokan látogatnak el internetes fórumokra, közösségi oldalakra is. A megkérdezettek 14 százaléka hasonló tünetekkel küzdő baráthoz, családtaghoz vagy ismerős szakértőhöz is szívesen fordul tanácsért.
Kevés az idő?
Az utánajárási kedv az orvosi látogatás után sem csökken. Közel hasonló arányban olvasnak utána a páciensek a rendelőben elhangzott információknak, diagnózisoknak, javasolt gyógymódoknak vagy felírt gyógyszereknek. A válaszadók 47 százaléka választja ebben az esetben is az egészséggel foglalkozó honlapokat, és 27 százalékuk informálódik fórumokon és közösségi felületeken, ami pontosan megfelel a szakértő felkeresése előtti aránynak. Mindössze 29 százalék jelezte, hogy az orvosi vizit után nem maradnak megválaszolatlan kérdései.
A többiek információéhségének egyik domináns oka, hogy nem jut elég idő az orvosnál, hogy mindent megkérdezzenek, a másik, hogy a rendelőben nem jut eszükbe minden kérdés. Olykor pedig előfordul, hogy nincs elég információjuk feltenni a megfelelő kérdéseket vagy éppen szégyellik azokat.
Dr. Karai Gábor, az Advance Medical Hungary ügyvezető igazgatója szerint az elsődleges ok, amiért a páciensek az interneten tájékozódnak, hogy ott könnyen hozzáférnek az információkhoz. Ha lenne egyéb megbízható és könnyen elérhető információforrás, biztosan sokan igénybe vennék. „Háziorvosként az a tapasztalatom, hogy a betegeim gyakran fordulnak hozzám olyan kérdéssel, amit a tünetekről, gyógyszerekről, életmódról nem tudtak a szakorvossal megbeszélni. Sajnos a kérdések megválaszolására még a háziorvosi rendelésen sem jut mindig elég idő” – mondta el a házorvosként praktizáló orvos-közgazdász.
Figyeljük a forrást, ne higgyünk az ígéreteknek!
Laikusként nagyon nehéz eldönteni, hogy az internetes keresések eredményeként kapott találatok közül melyik releváns, illetve mi volna a tényleges hasznosság alapján a helyes sorrend. Dr. Karai szerint az egyes weboldalak üzemeltetői a keresőmarketingnek köszönhetően gondoskodnak arról, hogy ha egy tünetre vagy betegségre keresünk, akkor ne a tartalmilag vagy orvosilag legmegalapozottabb, hanem az üzletileg előnyös találatok legyenek a lista elején. „Azok a weboldalak a leginkább megbízhatóak, amelyeken nem termékértékesítést vagy promóciót végeznek, és ahol egyértelműen feltüntetik az információ forrását, és netán az ezeket alátámasztó orvos vagy egyéb szakértő neve és referenciái is szerepelnek” – véli a szakértő.
Ha komoly a baj, nem hagyatkozunk a netre
Míg alapvetően szívesebben kérjük ki laikus társaink véleményét, és olvasunk utána panaszainknak az interneten, ha komolyabb betegségekről van szó, többen kérnénk ki az orvosnál tett látogatás után egy második szakember véleményét is. Csupán minden tizedik válaszadó jelezte, hogy nem kérne sosem másodvéleményt. Akik kérnének, azok többek között súlyos betegségek, speciálisabb, nem mindennapos betegségek vagy szövődmények esetén tennék ezt. A megkérdezettek úgy vélték, jól jöhet egy megerősítést adó vagy épp cáfoló álláspont komolyabb műtéti beavatkozások vagy egyéb pénztárcánkat megterhelő kezelések előtt is.
„Második orvosi vélemény, illetve orvosi asszisztencia szolgáltatás már sok biztosító portfoliójában megtalálható kiegészítő biztosításként – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója. Ezeket érdemes igénybe venni, hiszen a kétes információk gyűjtögetése helyett valós szakemberekkel egyeztethetünk. Az orvosi asszisztencia szolgáltatás keretein belül a nap 24 órájában nyílik lehetőségünk egy ügyeletes szakértővel a panaszainkról, orvosi dokumentációról, gyógyszerek alkalmazásáról vagy éppen egészségügyi intézmények elérhetőségéről konzultálni. Második orvosi vélemény esetén pedig egy nemzetközi, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakértő testület segít a problémáink végére járni” – tette hozzá Kádár Péter.
