Egyre jobban leszakad a kelet-közép-európai régió a Covid-átoltottságban 

Magyarországon ismét folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzöttek, a kórházban kezeltek, a lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak száma is, az oltottaké viszont szinte egyáltalán nem.

Hazánkban július óta, tehát immár lassan a 4. hónapja nem sikerül érdemi előrelépést elérni a Covid-19 elleni átoltottságban. Közben Európa nagy része nem csak hogy felzárkózott hozzánk, de le is hagyott bennünket: az európaiak átlagosan 74,4 százaléka kapta már meg a teljes védelemhez szükséges vakcinákat, idehaza azonban még mindig alig 66,5 százalék. 

A szomszédos Románia intő példa: a hét elején új csúcsot döntött az újonnan regisztrált Covid-fertőzöttek, a halálozások és a kórházi kezelést igénylő koronavírusos betegek száma is.

Európán belül dél-keleti szomszédunknál az egyik legrosszabb arányú a koronavírus elleni átoltottság: a lakosságnak mindössze a 33,1 százaléka teljesen védett. Az EU-EGT térségben ennél rosszabbul csak Bulgária áll, ahol mindössze a lakosság 23,3 százaléka kapta meg mindkét dózis vakcinát. Az országban az egyik legmagasabb a koronavírus-halálozási arány az Európai Unióban, a járvány kezdete óta több mint 19 000 ember halt meg.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a teljes mértékben átoltottak aránya a teljes felnőtt lakosság százalékában következőképpen alakul az EU-EGT térségben 2021. október 8-án:

Láthatóan mindez kevés sikerrel járt:

Szerbiában ma ismét nagyon sok a koronavírus-fertőzött, naponta több mint 7 ezer esetet jelentenek, ami nem sokkal marad el a tavaly decemberi csúcstól.Sem Szerbiában, sem Bulgáriában nem vezettek be újabb, az átoltottság növelését – akár közvetve, akár közvetlenül – célzó intézkedéseket. Romániában viszont többet is. Október 3. és december 31. között vakcinalottót tartanak, amelynek a beoltottak vehetnek részt, akik között összesen 15 millió lejt (kb. 3 millió eurót) sorsolnak ki. Emellett számos szolgáltatás csak védettségi igazolvánnyal vehető igénybe, csak azok látogathatják a vendéglátóhelyeket, művelődési intézményeket és sportrendezvényeket, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, vagy átestek a betegségen legalább 15, de nem több mint 180 napja. 

Sőt,

Bukarestben csendőrökre bízták a távolságtartási és maszkviselési kötelezettség betartásának ellenőrzését, és elrendelték a lépcsőzetes munkakezdést szombaton, a hétvégeken pedig már korábban kijárási tilalom van érvényben a legfertőzöttebb településeken, ami alól csak az oltottak mentesülnek.Szlovákiában, ahol a felnőttek alig több mint fele van még csak koronavírus ellen beoltva, júliusban született döntés arról, hogy heti 2 millió eurós nyereménnyel sorsolást indítanak az oltottak, emellett pedig 30-90 eurós bónuszokat ajánlanak azoknak, akik meggyőznek másokat a Covid-védőoltásról. A sorsolás augusztus 15-én kezdődött és 12 héten át tart.  

Szlovéniában inkább nem bízták a véletlenre, és kötelezővé tették az oltást a kormányzati alkalmazottak, még a vállalkozók számára is, vagy hetente legalább egyszer tesztelniük kell. A munkavállalók esetében a tesztelés költségeit a munkáltató fedezi, aki szankcionálhatják azokat, akik nem hajlandók tesztelni.

A szlovénoknak gyakorlatilag minden szolgáltatáshoz védettségi igazolást kell felmutatniuk, beleértve az üzleteket, bárokat és éttermeket, a szépségszalonokat és egészségügyi intézményeket, orvosi rendelőket, a sürgősségi ellátást és az alapvető élelmiszereket árusító boltokat és patikákat kivéve.

Ausztria is korlátozásokat jelentett be nemrég, amelyek kifejezetten az oltatlanokat érintik.  Ezek szerint azoknak az álláskeresők, akik azért utasítanak el egy munkalehetőséget, mert ott megkövetelik a koronavírus elleni oltást, hat hétre felfüggeszthetik a munkanélküli segélyét.

Alsó-Ausztriában, Bécsben és Stájerországban bevezették az oltási kötelezettséget bizonyos területeken – például az egészségügyben, a szociális gondozásban és a gyermekápolásban –, de a magánszektorban is számos munkahely kötelezővé tette az oltást az újonnan belépőknek.  

Az már mindenkire vonatkozik, hogy szeptember 15-től FFP2 maszkot kell viselni a nem alapvető cikkeket árusító üzletekben, a szupermarketekben és a tömegközlekedési eszközökön egyelőre elég a sima maszk is.

Emellett, ha az intenzív osztályokon ismét emelkedni kezd a Covid-fertőzöttek aránya, az oltatlanokat nem engedik be az éjszakai szórakozóhelyekre és a nagyobb rendezvényekre, majd a bárokba, éttermekbe, edzőtermekbe, szépségszalonokba és más helyekre sem, kivéve, ha negatív PCR –teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek.