Hálapénz: a zéró tolerancia januártól él, de vannak még kérdőjelek

Rekord gyorsasággal fogadta el a parlament tavaly októberben az az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely a nagy léptékű, három lépcsős béremeléssel együtt a btk.-ba ütközőnek minősítette a hálapénzt. A jogszabály szerint a vesztegetés esetei egy új tényállással egészülnek ki: a hálapénz elfogadásával – és adásával. 

Az egészségügyi dolgozók – az ellátást követően – legfeljebb egy alkalommal fogadhatnak el ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének (ez jelenleg 161 ezer forint) 5 százalékát (tehát a 8 ezer forintot).

A hosszú időn át kezelt páciensek esetében ugyanezt az aktust kéthavonta egy alkalommal engedélyezi a törvény. 

Bátki Pál büntetőjogász-ügyvéd szerint az új törvény a hálapénz büntetőjogi megítélését sarokpontjaiból fordítja  azzal, hogy kriminalizálja a hálapénzt felajánló beteget is. Mint  blogjában  fogalmaz: innentől kezdve egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak jogtalan előnyt ad vagy ígér.  Büntetőjogászok tudják – mutat rá –, hogy a konszenzuális, vagyis közös megegyezésen alapuló bűncselekményeket a legnehezebb felderíteni, hiszen az összes résztvevő érdeke ugyanaz, és nincs sértett, aki feljelentést tenne.

Tipikusan ilyen a vesztegetés, ahol a bűnüldözés terén igazi áttörést elérni csak leplezett eszközökkel: lehallgatással, titkos megfigyeléssel, álvásárlásokkal lehet.

Ilyen változásokra az orvosi rendelőkben, kórházakban nyilván nem lehet számítani – véli a szakember.  Szerinte az sem reális, hogy rendőrségi feljelentést tesz bármelyik orvos vagy nővér a beteg ellen, azzal, hogy azt hálapénzt ajánlott fel, még akkor is, ha azt nem fogadja el. 

Abban, hogy a büntető törvényi megítélés valóban „átmegy-e” társadalmi elfogadottságba Bátki Pál szerint nagy szerepe lesz annak, hogy a kormányzat át tudja-e alakítani az egészségügyi bérezést, illetve az egészségügyi rendszert olyanná, ahol a beteg rendes ellátást kap, és kellő biztonságban érzi magát ahhoz, hogy ne érezze szükségét kifizetnie a félelem bérét. 

A Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint a hálapénz büntethetősége kapcsán szét kell választani két dolgot: nem kérdés, hogy nagyon is időszerű volt gátat kell szabni az egészségügyben a korrupció ezen módjának, az már sokkal inkább, hogy mennyire felkészült erre a társadalom és azon belül az orvosok. Álmos Péter a növekedés.hu-nak úgy fogalmazott: a hálapénznek rendkívül sok káros hatása volt, teljesen eltorzította az egészségügyi rendszert, és megosztotta az orvostársadalmat. 

Mivel egy láthatatlan bevételről van szó, a paraszolvencia mértékére, elterjedtségére vonatkozó összes információ feltételezés, következtetés. 

A kamara nem reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy akik elfogadtak hálapénzt, azoknak is csak a 10 százaléka tett szert ebből havi 200 ezer forintnál nagyobb bevételre. 

Az orvosoknak tehát csak egy nagyon kis hányada érzi meg a hálapénz hiányát – sokkal többen járhatnak rosszul a szolgálati jogviszonyról szóló törvényből adódó egyéb következményekkel, amely például teljes bizonytalanságban tartja a közvetlen közreműködőként dolgozókat – hangsúlyozta Álmos Péter. 

A hálapénzből származó bevételt az érintettek többségénél a januártól hatályba lépett, három lépcsős fizetésemelés kompenzálja – tette hozzá. 

A MOK, mint emlékezetes, a hálapénzrendszer felszámolásának egyes számú előfeltételeként a megfelelő bérezést jelölte meg, mert ebben az esetben az orvos nincs rászorulva ilyen jellegű keresetkiegészítésre.  A betegek azonban nem ezért fizetnek, hanem számtalan más okból (előnyt, odafigyelést, vélt vagy valós biztonságot vásárolnak ezzel). Ezért ahhoz, hogy a betegek ne érezzék többé úgy, csak akkor kapják meg a megfelelő ellátást, ha ezért külön fizetnek az orvosnak, egy átlátható működésű ellátórendszerre, valamint a „fogyasztói nyomás” csökkentésére, azaz az ellátási hiányok megszüntetésére, kiegyenlítésére is szükség van. 

Ennek megteremtéséhez sok mindenre szükség van, erre a kamara részletes javaslatokat dolgozott ki és tett már a kormányzat asztalára – jelezte Álmos Péter. 

Ezek bevezetéséről azonban éppúgy nem tudni semmit, mint azt: milyen módon ellenőrzik majd, hogy sehol egyetlen beteg sem ad és egyetlen orvos sem fogad el immár hazánkban hálapénzt. 

Léteznek erre technikák, tipikusan ilyen a próbavásárlás, ami egy ilyen, kizárólag a beteg és az orvos jelenlétében zajló tranzakciónál nyilvánvalóan célravezetőbb, mint a hálapénzrazziák, amelyekről tavaly lapértesülések szóltak. Az Emmi tavaly csak annyit közölt egy sajtómegkeresésre, hogy „a kijelölt hatóság végzi majd az ellenőrzést”, de az óta sem tudni konkrétumot.  A MOK alelnöke szerint bárhogyan is kontrollálják a törvény betartását, a szigorítást már jóval a hálapénz kriminalizálásának hatályba lépése előtt kommunikálni kellett volna, a lakosság tájékoztatására indított átfogó kampánnyal.

Hasonlóra volt példa néhány éve Romániában, ahol plakátokon, televíziós és rádiós hirdetésekben figyelmeztettek mindenkit: a hálapénz adása és elfogadása bűncselekmény.  Ha a kormány valóban komolyan gondolja, hogy betartatja a btk. ezen passzusát, itthon is szükség van egy ilyen kampányra – mutatott rá Álmos Péter.

A kamara is megteszi ez ügyben, amit rajta múlik, de tízmillió ember átfogó és hosszú időn át tartó informálása lényegesen nagyobb erőforrásokat igényel, mint amivel a MOK rendelkezik – tette hozzá.  Lejárt a fogadott szülészorvosok ideje? Nyilvánosan az országban először a debreceni Szülészeti Klinika vezetése reagált a hálapénz kriminalizálására. A klinika facebook-oldalán közölte: január 1-jétől megszűnik a „fogadott” orvos és szülésznő rendszerét egészen addig, „amíg azt tiszta viszonyok között nem lehet folytatni”.

Hangsúlyozták:  nem a Szülészeti Klinika, a debreceni Klinikai Központ vagy a Debreceni Egyetem vezetésének az utasításáról van szó, hanem a kollektíva egyöntetű döntéséről. Egyúttal minden kismamát biztosítottak arról, hogy ellátása a legmagasabb szakmai színvonalon és odafigyeléssel történik.

A növekedés.hu szerette volna kikérni a lépéssel kapcsolatban a Magyar Nőorvos Társaság véleményét, ám megkeresésünkre nem reagáltak. Érdemes azonban visszaidézni Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait, aki még tavaly októberben egy kormányinfón úgy fogalmazott: indokolt, hogy egy várandós nő megmondhassa, kinél szeretne szülni, ezért a szülészet-nőgyágyászat területét külön szabályozzák majd.

Korábbi tanulmányok és felmérések szerint a szülészet, nőgyógyászat területén különösen jellemző (volt) a hálapénz. Bár a várandósgondozást és a szülést is fizeti a társadalombiztosítás, a TÁRKI 2007-es kutatásában a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „kivétel nélkül mindenki ad a szülészorvosnak hálapénzt.

A European Policy Brief (2013) becslése szerint Magyarországon a várandós nőknek nagyjából a 60 százaléka fizet hálapénzt az orvosoknak.

A Corvinus Egyetem munkatársai, Baji Petra és Sági Csilla 2017-es kutatási eredménye szerint a kutatásukba vont nők háromnegyede fizetett a szülésért, átlagosan 52 ezer forintot. Sokan választottak fogadott orvost, ami minden esetben maga után vonta a hálapénzfizetést. Az orvosválasztás és a hálapénzadás főbb motivációja a biztonságérzet és a megfelelő ellátás iránti igény volt, valamint az, hogy a fogadott orvos legyen jelen a szülésnél. Az ellátással való elégedettség és a hálapénzfizetés között nem találtunk egyértelmű kapcsolatot.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Transparency International Magyarország Alapítvány tanulmánya szerint a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forintot, a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget fizetnek a nők a választott orvosnak.