Védőoltás-specialista: A gyerekeket is jobban fertőzi az omikron, kell a vakcina

A gyermekek esetében is igaz, hogy a koronavírus az oltatlanoknál súlyosabb megbetegedést okozhat, ezért nagyon fontos, hogy minden 5 éven felüli gyereket beoltassanak a szülők – hívja fel a figyelmet Mészner Zsófia infektológus, védőoltás-specialista. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója azt mondta, tapasztalataik szerint

a gyerekek rendkívül jól tolerálják a Covid elleni vakcinát, sokkal kevésbé esnek ágynak, mint a felnőttek, és lényegesen ritkább náluk az oltási reakció is.Mészner Zsófia hangsúlyozta, hogy a koronavírus esetében erősebb és tartósabb immunválasz alakítható ki a vakcinákkal, mint azzal, ha valaki átesik a fertőzésen. Ezért – hasonlóan a gennyes agyhártya-gyulladást okozó meningococcus-, vagy a súlyos tüdőgyulladást előidéző pneumococcus-fertőzéshez –

azokat is be kell oltani, akik már átestek a Covid-19-en. Várni sem kell az oltással a legújabb szakmai irányelvek szerint: aki már járhat közösségbe, az oltható is, mondta a szakember. Kiemelte azt is, hogy a Covidnál abból sincs baj, ha „ráoltanak” a fertőzésre, vagyis, ha valakit úgy oltanak be, hogy közben fertőzött. A gyerekek körében ráadásul nagyon sok lehet a latens eset, hiszen sokaknál semmilyen tünetet nem okoz a koronavírus-fertőzés.

Arra a kérdésre, hogy kell-e 3. vagy akár 4. oltás is a gyerekeknek, Mészner Zsófia úgy válaszolt:

egyelőre csak a harmadik oltást érdemes felvenniük a 12 éven felülieknek, legkorábban fél évvel a második dózist követően, különösen azoknak, akiknek van valamilyen krónikus betegségük vagy túlsúlyosak. Több olyan kutatás is van, amely szerint 12-18 éves korban nem csökken olyan mértékben a mérhető antitestválasz, mint a felnőtteknél, de ennek az is oka lehet, hogy ez a korosztály sokkal többször találkozhat magával a kórokozóval úgy, hogy észre sem veszi.

Az emlékeztető dózis ennek ellenére nekik is ajánlott, hiszen azt még mindig nem lehet tudni ennél a kórokozónál, hogy vajon a magas antitest-szint egyúttal magas védettséget is jelent-e a betegséggel szemben. Amit tudni lehet, az az, hogy a gyerekeket is sújtja a long-Covid-szindróma és kialakulhatnak poszt-Covid tünetek, azon belül sokszervi gyulladás is előfordul, az pedig akár intenzív ellátást is igényelhet.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatójától megkérdeztük azt is, hogy vajon nálunk is tapasztalják-e, hogy a kisgyermekek és csecsemők arányaiban nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba omikronnal, mint a korábbi változatoknál, de az esetek még mindig enyhék. Mészner Zsófia azt mondta:

nálunk is egyértelműen több a koronavírusos gyerek most, mint az előző járványhullámoknál, mert ez a mutáns igazoltan sokkal virulensebb a korábbiaknál. Az azonban most is igaz, hogy súlyosabb állapotba idehaza is döntően a rizikócsoportba tartozó gyerekek kerülnek.Mivel az omikron okozta fertőzés tünetei nagyon hasonlítanak más gyakori légúti megbetegedésekhez, és jelenleg is sokféle vírus cirkulál, a szakértőt arról is kérdeztük: melyek azok a jelek, amelyeknél mindenképpen orvoshoz fordulnia a szülőnek. Az infektológus azt mondta, a fő tünetek e tekintetben a csillapíthatatlan magas láz, a kiszáradás veszélyével fenyegető hányás vagy hasmenés, illetve a nehézlégzés.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az uniós tagállamokban összességében már majdnem 70 százalékos az átoltottság, és az emberek több mint 40 százaléka már harmadik, ismétlő dózist is kapott valamelyik vakcinából.

A legfiatalabbak körében ugyanakkor nem ilyen jó az arány:

az EU-ban összességében a 18 év alattiaknak csak a 18,5 százaléka kapta meg mindkét oltását, és jelentős a szórás. Izlandon a kiskorúak 28,5 százalékát oltották be kétszer, ezen belül azonban a 15-17 éveseknek a 92, a 10-14 éveseknek pedig a 43,3 százalékát. Portugáliában, Dániában és Finnországban is meghaladja a 80 százalékot azoknak a 10-14 éveseknek az aránya, akik mindkét dózist megkapták, és ezek az országok a 15-17 évesek Covid elleni vakcinálásával is jól állnak. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában 70 százalékos az átoltottság a 15-16 éveseknél, illetve csaknem 40 százalék a 10-14 éveseknél, a 18 év alattiaknál összességében 27,2 százalékos az átoltottság.

Magyarország nem küldött be az ECDC-hez részletes korosztályi bontásban megjeleníthető adatokat, csupán annyi látható, hogy

hazánkban a 18 éven aluliak körében 21 százalékos a teljes átoltottság. A helyzet Európán belül a gyerekeknél is ott a legrosszabb, ahol a felnőtteknél: Bulgáriában a 18 éven aluliak 2 százaléka sem kapott még Covid-oltást, de Horvátországban is mindössze a 3,7 százalékuk.

Mivel a koronavírus elleni vakcinát csak tavaly decemberben engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség az 5-9 évesek számára, ők még csak az első dózist kaphatták meg. Erről egyelőre nem közölt adatot az ECDC.

Magyarországon tavaly kezdődött meg a 18 éven aluliak koronavírus elleni oltása: elsőként a 16-17 éves korosztályban május közepén, majd 12-15 éveseknél júniusban, és december 15-én elindult az 5-11 év közöttiek oltása is.