Ennyi ideig tart ki egy átlagos magyar megtakarítása
EgyébA lakosság 62 százalékának legfeljebb három havi megélhetésre elegendő megtakarítása van, ezen belül 23 százalék csak egy hónapi tartalékkal rendelkezik. 2010-hez képest sokkal kevesebben készítenek családi költségvetést, a lakosság negyede pedig nem érti a kamatos kamat fogalmát. A pénzügyi tudatosság terén van még hová fejlődni, a lakosság pénzügyi hozzáállása inkább tücsök mint hangya – hangzott el a Pénziránytű Alapítvány legutóbbi konferenciáján, ahol a lakosság pénzügyi kultúrájának felmérését és a pénzügyi tudatosságot fejlesztő kétéves akcióteret ismertették. A felmérés szerint
- a megkérdezettek csupán egyharmada fontolja meg alaposan vásárlás előtt, hogy telik-e a kiválasztott árura,
- 52 százaléknak a legfontosabb, hogy időben befizesse a számláit,
- mindössze 14 százalék felelt igennel arra a kérdésre, hogy hosszú távú célokat tűz ki maga elé, és törekszik elérni őket,
- míg 2010-ben a lakosság egyharmada írt családi költségvetést, addig ma ez az arány 21 százalékra csökkent, ami az EU-ban az egyik legrosszabb eredmény.
Tarolnak a sárga csekkek
A lakosság még mindig a készpénzt és a sárga csekket részesíti előnyben, a rezsiszámlák mintegy 60 százalékát sárga csekken fizetik be – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, hogy a kormány tavaly elfogadta a Pénzügyi tudatosság fejlesztésének hétéves stratégiáját, ennek a gyakorlati megvalósítását kétéves cselekvési tervek segítik. Az ország versenyképességének növeléséhez, a családok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a lakosság pénzügyi tudatossága - mutatott rá. A stratégiában első helyen szerepel a köznevelésen belül a pénzügyi oktatás megteremtése, erősítése, az első kétéves cselekvési tervben cél az élményalapú oktatás létrehozása. A pénzügyi ismeretek már önálló tantárgy a szakgimnáziumokban szeptembertől. A stratégia végrehajtásához elengedhetetlen a pénzügyi ismeretek átadására képes pedagóguskar - jelezte.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős helyettes államtitkár elmondta: erősíteni kell a tudatos pénzügyi magatartást, az új Nemzeti Alaptanterv társadalmi és szakmai egyeztetése lezajlott. A pénzügyi nevelés iskolai lehetőségei megjelennek a tervezetben, a pénzügyi témák a matematika, földrajz vagy az állampolgári ismeretek tantárgyakban is jelen vannak - mondta.
Hergár Eszter, az MNB ügyvezető igazgatója, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a Nemzeti Alaptantervhez javaslatot dolgoztak ki a minisztériummal, a jegybankkal és a Bankszövetséggel közösen. A lakosság pénzügyi tájékozottsága még nem megfelelő, a pénzügyi jártasság elengedhetetlen a tudatos döntésekhez.
Varga Zoltán Balázs, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum főigazgatója arról számolt be, hogy a pénzügyi-vállalkozói ismeretek tantárgy bevezetésében ötszáz pedagógus vett részt, a tantárgy oktatása a 2017/18-as tanévben indult. A programban a 10. évfolyam 733 osztálya vesz részt országosan, a tantárgy népszerű a diákok körében főként a praktikus, a mindennapokban hasznosítható ismeretek miatt - mondta.
