Ezt érte el a magyar gazdaság eddigi legnagyobb élénkítő csomagja
Egyéb
A 2013-ban indult Növekedési Hitelprogramok eddig 2800 milliárd forint kedvezményes hitelt pumpáltak a gazdaságba, és hat százalékkal vettek részt a magyar GDP-növekedésben négy év alatt. A január elsején ezer milliárd forintos kerettel induló NHP fix apropóján megnéztük a magyar gazdaság eddigi legnagyobb élénkítő csomagjának eddigi eredményeit.
A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően Magyarországon a vállalati hitelállomány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű csökkenésen ment keresztül.
2013 elejére hitelállomány a közel 5 éven át tartó, évi 5 százalék körüli visszaesés következtében a válság előtti szint 75 százalékára zsugorodott, jelentős részben a banki hitelkínálati korlátoknak köszönhetően.A jegybanki alapkamat-csökkentéseket a bankok csak a kis- és középvállalkozások korlátozott körénél érvényesítették, a kkv-k jelentős része túlzottan magas kamatokkal szembesült, miközben a gazdaság a „hitelösszeomlás” (credit crunch) jelenségével állt szemben. Az MNB 2013 júniusában elindítottael a Növekedési Hitelprogramot (NHP), amely a legnagyobb volumenű hitelezési élénkítőcsomagnak bizonyult a magyar monetáris politika történetében. Az NHP 2013. június és 2017. március közötti működése során
- elérte a hitelezési fordulatot,
- kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is, köszönhetően a hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek,
- közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz
- több mint 2800 milliárd forint összegben, és
- 2018-ra éves alapon 15 százalékos vállalati hitelállomány-emelkedést ért el.
Az NHP-s hitelek közel kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel.
Az NHP keretében nyújtott hitelek jelenleg fennálló állománya a teljes kkv-hitelállomány 20-25 százalékát teszi ki. A kint lévő állomány 2017 első negyedévének végén érte el 1400 milliárd forint körüli csúcsát, innentől megkezdődőtt a hitelek fokozatos leépülése. Becslésünk szerint 2021 közepére az állomány a jelenleg fennálló 1000 milliárd forint mintegy felére, azaz 500 milliárd forint közelébe, 2023 közepére pedig negyedére csökkenhet, mielőtt 2026 végén a hitelek teljes egészében kifutnak.
Az NHP tavaly március 31-én lezárult, jelenleg a hitelállomány szerkezetének átalakítása az egyik legfontosabb feladat, ami a fix kamatozású kkv-hitelezés arányának 16-ról 30 százalék fölé emelése.
Az NHP elindítását megelőzően éveken át csökkenő kkv-hitelállomány 2015-től folyamatos növekedést mutat,
2018 második negyedévére a növekedés már elérte a 15 százalékos éves dinamikát.
A PHP sikeresen hozzájárult a hitelállomány növekedéséhez, annak szerkezetére azonban jellegéből adódóan nem gyakorolt érdemi pozitív hatást.
Az NHP kivezetését követően a kkv-hitelek futamidejének eloszlása a rövidebb lejáratok irányába tolódott el.
Az 5 éven túli futamidejű hitelek részaránya az NHP utáni negyedévekben 30 százalék körüli szinten alakult, ami elmarad a program harmadik szakasza idején tapasztalttól.
Az ezer milliárd forint keretösszegű NHP fix január elsején indul, a bankoknak nulla százalékos kamat mellett biztosít forrást az MNB, a kkv-k számára a maximált kamatfelár 2,5 százalék lesz.
Jelentőségét az adja, hogy a 2020 végén lezáruló hét éves uniós pályázati ciklus után az átmenetileg visszaeső beruházási tevékenységet erősítse.
