OTP, Mol, Telekom, Alteo, Masterplast - Ez a közös bennük!
EgyébA nemzetközi tőzsdei cégek körében egyre népszerűbbek a dolgozóknak juttatásként részvényeket biztosító munkavállalói részvénytulajdonos programok, és az elmúlt években itthon is növekvő figyelem irányul a konstrukcióra. A Trend FM Prémium Kategóriában műsorában Túrós-Bense Levente Szalay Ritát, a BÉT Kibocsátói Igazgatóságának vezetőjét és Kurucz-Váradi Károly adószakértőt kérdezte a modell hazai alkalmazásáról. Az utóbbi években Magyarországon is egyre népszerűbbé válnak a munkavállalói részvénytulajdonos programok (mrp), melyek révén a vállalatok a működésük szempontjából leginkább előnyös módon ösztönözhetik munkavállalóikat. Bár a magyar jogrend korábban is ismerte ezt a javadalmazási formát, az mrp szabályozása 2015-ben megújult, így jelenleg már sokkal praktikusabban beépíthető a vállalatok juttatási rendszerébe.
„A korábbi jogi keretek mellett az mrp inkább privatizációs célokat szolgált, míg a néhány éve megújított szabályozás már egy modern javadalmazási eszközként kezeli ezeket a programokat” – mutatott rá a műsor egyik meghívott vendége, Kurucz-Váradi Károly adószakértő.
Érdemes megkülönböztetni az mrp-t a hagyományos munkavállalói részvényektől is, hiszen míg utóbbiak kizárólag a társaság dolgozóinak értékesíthetőek, addig előbbiben többnyire törzsrészvényekhez lehet hozzájutni – melyek szabadon forgalmazhatóak, és szavazati jog is jár hozzájuk. A műsor másik vendége, Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Igazgatóságának vezetője szerint a konstrukció lényegét épp a részvény révén megvalósuló tulajdonosi jogviszony adja.
„A munkavállalók így érdekeltté válnak abban, hogy a cég tartósan jól működjön, és folyamatosan növekedjen. Az mrp létrehozásakor lehetőség van arra, hogy a társaság egészen pontosan kijelölje, milyen célok eléréséhez köti a javadalmazást, így a dolgozók közvetlenül a cég sikeréért dolgoznak” – mondta Szalay Rita.
Fontos előnye a konstrukciónak, hogy a törvény számos adókedvezményt biztosít a társaság és a részvénytulajdonos számára. A munkavállalóknak az így szerzett jövedelmük után nem kell járulékokat fizetni, a munkáltató pedig a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adót spórolhatja meg. Kurucz-Váradi Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a juttatás nem számít bele a nyugdíjalapba és a táppénzalapba sem – így a munkavállalónak nem érdemes a teljes megélhetését ilyen bevételből finanszíroznia.
Bár az mrp-ket a részvényeket kibocsátó társaság alapítja, a programot koordináló szervezetnek a munkavállalók érdekeit kell képviselnie, ezért tisztségviselőit nem a társaság jelöli ki, és a vagyonát kezelő ügyvédi irodával szemben is elvárás a függetlenség. A részvények adásvételét az alapítást követően a szervezet javadalmazási politikája szabályozza, melyben célszerű részletesen rögzíteni az értékesítés minden fontos feltételét. „Egy tőzsdei cégnél előfordulhat például, hogy egy befektető ellenséges szándékú részvényfelvásárlásba kezd. Az ilyen esetek megelőzésére előzetesen fel kell készülni” – emelte ki Kurucz-Váradi Károly.
Noha jellegéből fakadóan mrp-t leggyakrabban nyílt részvénytársaságok indítanak, a lehetőség zárt társaságok számára is adott.
Ilyen esetekben azonban a szakértő szerint vitás helyzeteket szülhet, hogy a részvények értéke csak nehezen határozható meg, hiszen míg az nyrt.-knél a piac szabja meg az árat, addig zrt.-k esetében ehhez mindig független szakértőt kell hívni.
Szalay Rita szerint a konstrukció napjainkban rendkívül népszerű a nemzetközi tőzsdei társaságok közt – számos amerikai és francia nagyvállalat törzsrészvényei vannak hasonló munkavállalói szervezetek tulajdonában.
Magyarországon egyelőre öt nagyobb kibocsátónak, az OTP-nek, a Telekomnak, a MOL-nak, az Alteonak és a Masterplastnak van munkavállalói részvénytulajdonosi programja – ám fontos részletekben ezek is eltérhetnek egymástól.
Stratégiai különbségről árulkodik például, hogy egy társaság csak a vezetői számára biztosít hozzáférést ilyen jellegű juttatásokhoz – hiszen ők tudnak közvetlen befolyást gyakorolni a dolgozókra –, vagy minden munkavállalója előtt nyitott a lehetőség.
Az mrp-t működtető hazai cégek közül a Telekom követi mindenkinek biztosítja, míg a többi társaság inkább csak a vezetőit motiválja részvénytulajdonosi programmal.
A műsor meghallgatható az alábbi linkeken
