2023-ra újra 75 százalék közelébe süllyedhet a GDP arányos államadósságunk
ElemzésekAz MNB várakozásai szerint magyar gazdasági idén 4,0 és 6,0, jövőre 5,0 és 6,0 százalék közötti értékkel növekedhet. 2023-ban 3,5 százalékos lehet a GDP bővülési dinamika. A kilábalásban nagy szerepe lesz a háztartások növekvő fogyasztásának és a beruházások felfutásának. Jó hír emellett, hogy a nettó export hozzájárulása is pozitív tartományba lendül. A legnagyobb kockázat továbbra is a járványhelyzet és az oltások számának alakulása. Az árdinamika idén a 4 százalékot közelítheti, de 2022-ben és 2023-ban újra 3 százalék lehet. A versenyszféra bruttó átlagkeresete 5-7 százalékkal növekedhet évente a következő három évben.
Magyarország makrogazdasági kilátásairól a Magyar Nemzeti Bank online sajtótájékoztató tartott Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatójának és Balatoni András, az MNB igazgatójának részvételével.
Infláció
Balatoni András rámutatott, az infláció második negyedévi várható emelkedésében kínálati, költségoldali hatások és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése játszanak szerepet. Amennyiben nem jelentkeznek másodkörös hatások, úgy az év második felében újból mérséklődhet az árdinamika.
A másodkörös hatásokat négy csatornán keresztül azonosítja a jegybank. Az első az alapfolyamatokat megragadó adószűrt maginfláció, a második a piaci szolgáltatások áralakulása, a harmadik a munkaerőpiaci folyamatok és a bérezés alakulása, a negyedik a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak módosulása.
Infláció várható alakulása
Forrás: MNB
Az infláció 2021 második negyedévi emelkedésének mintegy felét az üzemanyagok és adóváltozások magyarázzák.
A jegybank előrejelzései szerint az idén 3,8-3,9 százalékos lehet a pénzromlás üteme. 2022-ben és 2023-ban ugyanakkor átlagosan újra 3 százalék lehet az infláció Magyarországon.
A mögöttes folyamatok azonban már visszafogottabb árdinamikát mutatnak. Az adószűrt maginflációs mutató 3 százalék közelében oldalazhat. Ehhez a tendenciához hozzájárul a bérköltségek emelkedésének lassulása.
GDP
Balatoni András szerint erős a keresleti és kínálati helyreállási potenciál a magyar gazdaságban. Jó esélyünk van arra, hogy az év végére elérjük a 2019. év végi szintet.
Helyreállást segítő tényezők
Forrás: MNB
Balatoni András rávilágított, a kilátásokat jelentősen befolyásolja a járvány és a beoltottak számának alakulása.
Az MNB várakozásai szerint magyar gazdasági idén 4,0 és 6,0, jövőre 5,0 és 6,0 százalék közötti értékkel növekedhet. 2023-ban 3,5 százalékos lehet a GDP bővülési dinamika.
Az MNB rövidtávú GDP előrejelzését két ellentétes irányú hatás befolyásolta. A dinamikusabb növekedést segíti a kedvezőbb negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény, az ipari konjunktúra javulása és a negyedik negyedévben bővülő beruházások és lakásépítések.
Ezzel szemben a járvány harmadik hullámának felfutása és a március 8-tól érvényben lévő új korlátozó intézkedések fékezik a hazai gazdaságot. Az autóipar kilábalását pedig az év elején átmenetileg negatívan befolyásolja a globális chiphiány.
Az Audi január 18-tól két-három hétig három helyett egy műszakban termelt. A Mercedesnél január 20-30. között szünetelt a gyártás, míg a Suzukinál nem okozott fennakadásokat a chiphiány.
Jó hír azonban, hogy a Magyar Gépjárműipari Egyesület várakozásai szerint a hazai autógyártók a második negyedéven pótolni tudják a januárban kiesett termelést.
A 2009-es válsággal ellentétben az idei évtől a gazdasági kilábalást a belső keresleti tételek is jelentősen támogatják. A kilábalásban nagy szerepe lesz a háztartások növekvő fogyasztásának és a beruházások felfutásának. Jó hír emellett, hogy a nettó export hozzájárulása is pozitív tartományba lendül.
A felhasználási oldali tételek éves GDP-növekedéséhez való hozzájárulása
Forrás: MNB
Balatoni András kiemelte, hogy a beruházási ráta tavaly Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a maga 27,5 százalékos értékével. Egyedül Észtországban és Írországban mértek magasabb számokat, míg az EU átlag mindössze 21,6 százalék volt.
A beruházási ráta ráadásul idén, jövőre és 2023-ra 28-29 százalékra emelkedhet, ami biztosítja Magyarország dinamikus növekedését és gazdasági felzárkózását.
A beruházásokat támogatja a vállalati hitelállomány bővülése, melynek dinamikája átlagosan nagyságrendileg 8-9 százalék körül alakulhat a következő években. A hitelállomány egészséges szerkezetű növekedését az NHP Hajrá és a hitelmoratórium egyaránt segíti.
Munkaerőpiac
Az MNB elnyújtott munkaerőpiaci alkalmazkodásra számít. A munkanélküliségi ráta az idén 4,2 és 5,0, jövőre 3,6 és 4,0, 2023-ban pedig 3,4 és 3,5 százalék között alakulhat. Előreláthatóan 2022-re közelíthetjük meg ismét a teljes foglalkoztatottságot.
Munkanélküliségi ráta várható alakulása
Forrás: MNB
Régiós összevetésben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
Munkanélküliségi ráta alakulása az unióban, 2020
Forrás: MNB
A versenyszféra bruttó átlagkeresete a jegybank előrejelzései szerint idén 5,2 – 6,2, jövőre 6,7 – 7,2, míg 2023-ban 7,3 – 7,6 százalékkal növekedhet. A 3 százalékhoz közelítő inflációs mutatót figyelembe véve az elkövetkezendő 3 évben folytatódhat a reálbéremelkedés.
Külső és belső egyensúly
Rendkívül kedvező fejlemény, hogy a járványhelyzet ellenére többletes volt tavaly a folyó fizetési mérleg, mely a külső kereslet helyreállásával és az új termelőkapacitások termelésének felfutásával várhatóan tovább javul – tette hozzá Balatoni András.
A tavalyi költségvetési hiány régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető. A bruttó államadósság átmenetileg a GDP 80 százaléka felé emelkedett, azonban a jegybank előrejelzése szerint az idei évtől újra csökkenő pályára áll. A mutató 2023-ra megközelíti a 75 százalékos szintet.
Előrejelzések
Az MNB az alábbi táblázatban ismertette a márciusi Inflációs jelentésének fontosabb sarokszámait, előrejelzéseit.
