Az élelmiszer és a dohány drágult leginkább tavaly, az éves infláció 3,3 százalék volt
ElemzésekA várakozásoknak megfelelően tavaly decemberben a fogyasztói árak 2,7 százalékkal emelkedtek éves alapon. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak 2020 egészében az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek. Idén és jövőre az inflációs mutatók a 3 százalékos jegybanki cél közelében mozoghatnak, emiatt nem várható jelentős elmozdulás a támogató monetáris politikában.
Az inflációs mutató 2,7 százalékkal emelkedett éves alapon tavaly decemberben. A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékot tett ki.
Forrás: MNB
Csökkenő élelmiszerinfláció
Decemberben az élelmiszerinfláció 4,9 százalékra mérséklődött. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árának süllyedéséhez döntően a sertéshús, a tojás, illetve a friss gyümölcsök járultak hozzá.
A feldolgozott élelmiszerek esetében a termékek széles köre magyarázza az infláció csökkenését az MNB helyzetértékelése alapján.
Mi történt 2020-ban?
2020 egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek.
Ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9 százalékkal mérséklődött. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek.
A maginfláció 4,1 százalék, a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7 százalék volt a 2020-ban.
Koronavírus hatás
Az MNB rámutatott, hogy az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől az inflációt csökkentő hatások erősödését figyelhettük meg.
Forrás: MNB
Inflációs várakozások
A lakossági inflációs várakozások stabilan 3 százalék környezetében alakulnak.
Forrás: MNB, Európai Bizottság, KSH
A Magyar Nemzeti Bank aktuális előrejelzései szerint idén, jövőre és 2023-ban is 3 százalék közelében alakulnak az inflációs mutatók. A jegybank gyakorlatilag elérte az inflációs célját.
Monetáris politikai vonatkozások
Az MNB kihangsúlyozta, hogy óvatos pénzpolitikát folytat az elkövetkezendő időszakban, azaz biztonságos távolságban tartja a kamatlábakat a nulla százalékos szinttől. Ugyan a 3 százalék alatti infláció lehetővé tenné, mégsem csökkent várhatóan kamatot a jegybank.
A tavaszi hónapokban ugyanis az olajárakhoz köthető bázishatások miatt átmenetileg magasabban alakulhat az infláció. A Monetáris Tanács másfelől megvárhatja, hogy a maginfláció is süllyedni kezdjen a jelenlegi 4 százalékos szintjéről. Ezt a mérsékeltebb belső kereslet és az alacsony külső árdinamika egyaránt elősegíti.