5 százalék felett az infláció Magyarországon
ElemzésekA piaci várakozásokat meghaladó 5,1 százalékos áprilisi infláció alapvetően két termékkör lendületes áremelkedésének az eredménye. Az elmúlt egy évben 12,2 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk, amely elsősorban a jövedéki adóemelésekre vezethető vissza. Emellett közel 40 százalékkal kellett többet fizetni az üzemanyagokért idén áprilisban, mint egy évvel korábban. A magasabb infláció ugyanakkor csak átmeneti, 2022 első negyedévétől ismét 3 százalék körül mozoghat a mutató. Jó hír továbbá, hogy a mögöttes folyamatokat jobban megragadó adószűrt maginfláció stabilan 3 százalék körül alakul.
Áprilisban átmenetileg 5,1 százalékra emelkedett éves alapon az infláció. A nagyobb megugrásért döntően a bázishatások tehetők felelőssé. Egy évvel ezelőtt lényegesen olcsóbbak voltak az üzemanyagok. Lendületesen emelkedett továbbá a szeszes italok, dohányáruk ára is a termékkört érintő jövedékiadó-emelkedés következtében.
A tartós folyamatokat jobban megragadó maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció ugyanakkor 3,1 százalékon alakult.
Forrás: MNB
Mi mennyivel drágult?
Az élelmiszerárak átlagos emelkedésének üteme 2,4 százalékra lassult, azonban továbbra is számos élelmiszer jelentősen drágult. A tartós fogyasztási cikkek inflációja kiegyensúlyozottan 3,4 százalék közelében alakult. A teljes fogyasztói árindex mozgatórugója pedig az éves alapon elszálló járműüzemanyagok voltak.
Egyes termékkörök éves alapú árváltozása, 2021. április, százalék
Forrás: KSH, növekedés.hu
Mi várható?
A nyári hónapoktól még egy egyszeri hatás miatt magasabb lehet az infláció.
Hazánkban már több mint 4,3 millió főt beoltottak a koronavírus ellen, ezáltal a 100 főre jutó beoltottak száma kétszer olyan magas Magyarországon, mint más uniós országban.
Ennek köszönhetően a gazdasági újranyitás is korábban megvalósulhat és egy jelentős elhalasztott kereslet zúdulhat rá a szolgáltató szektorra, különösképpen a vendéglátó ágazatra.
Ez viszont további egyszeri áremelkedést okozhat, főleg, hogy egyes becslések szerint fele annyian dolgoznak most a vendéglátásban, mint a koronavírus megjelenése előtt. Az éttermek, kávézók feltehetően magasabb bérekkel tudják majd visszacsalogatni a munkaerőt, ennek a költségét pedig részben vagy egészében átháríthatják a fogyasztókra.
Magyarország rendelkezik továbbá az unióban az egyik legmagasabb nemzetgazdasági beruházási rátával, mely 28 százalék környezetében alakulhat az idén. A beruházások gyors növekedése szintén fokozza az árdinamikát.
A jövő év elejétől azonban a Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint visszatér 3 százalék közelébe az infláció és az azt követő két évben nagyságrendileg ott is marad.
Fontos látni, hogy a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció idén, jövőre és 2023-ban is 3 százalék vonzáskörzetében alakulhat. Emiatt nem várható jelentős elmozdulás a monetáris politikában. Tartósan velünk maradhat az alacsony kamatkörnyezet, illetve folytatódhatnak a jegybank célzott támogató programjai, úgymint az NHP Hajrá, a Növekedési Kötvényprogram és a kötvényvásárlási program.
Kockázatok
Jelenleg az inflációs kockázatok mérsékelten felfelé mutatnak. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy várhatóan gyorsan normalizálódik a munkaerőpiac és az átlagbérek idén közel 6 százalékkal, jövőre és 2022-ben pedig 7-7 százalékkal emelkedhetnek. Tehát nagy valószínűséggel erősödni fog a fizetőképes kereslet.
Emellett hangsúlyos lesz a nemzetközi kockázati étvágy jövőbeni alakulása, amely a devizaárfolyamokon keresztül befolyásolhatja az árakat.
Az infláció és az inflációs várakozások tartós megemelkedése esetén az MNB mérsékelten megemelheti az egyhetes betéti kamatlábakat a következő negyedévek során, bár jelentős változás nem valószínűsíthető a kamatpolitikában. Egy ilyen eshetőség során is várhatóan folytatódhatnak a jegybank célzott programjai, melyek érdemben segítik a gazdasági kilábalást.
